|
2010. szeptember 03. péntek | 35. HÉT | 246. NAP | 18:53 | HILDA, CSOBÁN
|
|
|
|
          |
  |
|
2008. január 15. | 08:01
50 éve halt meg Jevgenyij Svarc
 Kazanyi orvoscsaládban született 1896. október 21-én. A koraérett gyermek arról álmodozott, hogy író lesz, s különböző furcsa, rejtelmes, olykor rémisztő történetekkel szórakoztatta önmagát. 1914-ben beiratkozott a jogi karra, de hamar belátta, hogy a jog idegen terület számára. 1917-ben Rosztovba költözött, ahol beiratkozott egy színitanodába, miközben újságíróként dolgozott. 1921-ben a helyi színtársulattal Szentpétervárra költözött, ahol érdeklődése egyre inkább az irodalom felé fordult. Szamuil Marsak mellett ifjúsági könyvek szerkesztője lett, közben megjelentette első prózai írásait is. 1923-ban Zaboj címmel irodalmi lapot indított, majd a Jozs és a Csizs című gyereklapok munkatársa volt, első gyerekeknek szóló könyve 1924-ben jelent meg Egy régi balalajka meséje címmel. A húszas évek végén találta meg műfaját, a filozofikus, meseszerű színművet, amelyben valóság és fikció, a fantasztikum és a hétköznapiság elemei keverednek egymással. Több művének alapanyagául is mesét választott, de gondolatiságuk a felnőtteknek szólt. Gyerekdarabjai többségét, így a nálunk is népszerű Piroskát vagy A Hókirálynőt bábszínházak számára írta. Minden mesei tematika ellenére a hatalom nem nézte jó szemmel Svarc ténykedését, több drámájának bemutatását sem engedélyezték. Nem minden alap nélkül, hiszen az 1940-ben keletkezett Az árnyék, vagy az 1943-44-ben, a leningrádi blokád idején írott A sárkány című színműveiből a figyelmes olvasó szerzőjüknek a sztálini politikai gyakorlattal szembeni ellenérzését érezhette ki. A II. világháború kezdetén Zoscsenkóval együtt groteszk hangvételű, antifasiszta színdarabot írt Berlin hársai alatt címmel. A több mint két évig tartó leningrádi blokádot a városban élte végig éhezve és fázva, de mindvégig dolgozva - több lírai színművet is írt. A háború után helyzete nem sokat javult, jobbára alkalmi megbízásokból tartotta fenn magát, időnként a leningrádi Komédia Színháznál dolgozott.1954-ben olvadni kezdett körötte a jég, de darabjainak első kiadására 1956-ig várnia kellett. Még megélte néhány darabjának premierjét, de a nálunk is jól ismert, Andersen történetén alapuló A király meztelen című politikai allegóriáját csak halála után, 1960-ban mutatták be, majd 1962-ben A sárkány is színre kerülhetett. A hetvenes-nyolcvanas években műveit Nyugaton is publikálták. Magyarországon 1976-ban jelent meg Drámák címmel kötete, s magyar színpadokon is nagy sikerrel játszották Az árnyékot, A sárkányt, a Hétköznapi csodát, valamint A Hókirálynőt is.  STOP
Forrás: MTI
 Elhunyt Bánffy György színművészRendkívüli utazás a HÉV-en: itt a versvonatHáromnapos fesztivál a Budai VárbanMégis táncolhat Queen-re a Győri Balett!Fadrusz-szobrot avattak BudapestenJirí Menzel is megrendezné a Sose halunk meg című musicalt?Henri Rousseau 100 éve halt meg |
 
   1/5  
Kiss Pál Tamás esélyesként ül volánhoz
 2/5 
"Részemről már a múlté" - Debreczeni Zitát választották a lá...
 3/5 
Száznapos a kormány: ez történt eddig
 4/5
Meztelenül fetreng a kavicságyban a gyönyörű modell
 5/5
Hatalmas kihívás előtt áll a Csillag születik sztárja
 |
|
|
 | ||||||||
|
||||||||
| MÉDIAAJÁNLAT | ADATKEZELÉSRŐL | JOGOKRÓL | ALAPELVEK | IMPRESSZUM | ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ | ||||||||
|
A stop.hu fenntartója az OPT Ügynöki Kft. © Minden jog fenntartva 2005-2010.
|
||||||||
