|
2010. szeptember 08. szerda | 36. HÉT | 251. NAP | 01:21 | ADRIENN, MÁRIA
|
|
|
|
          |
  |
|
2010. február 08. | 22:02
Százhúsz éve született Borisz Paszternak
  Borisz Paszternak Moszkvai művész-értelmiségi családból származott. Gyerekként a képzőművészetek iránt érdeklődött, kamaszként zenésznek készült, végül a moszkvai, majd a marburgi egyetemen hallgatott történelmet és filozófiát. Közben verseket írt, kezdetben a szimbolizmus ragadta magával, majd a futuristákhoz csatlakozott. Az első világháború idején, minthogy a katonai szolgálatra egészségi okokból alkalmatlan volt, egy uráli vegyi üzemben dolgozott. A forradalom után a szovjet oktatásügyi népbiztosság könyvtárában kapott állást. 1922-ben jelent meg a forradalom ideje alatt keletkezett verseinek gyűjteménye Nővérem, az élet címmel, s ettől kezdve lett igazán népszerű és elismert költő. A húszas években megjelent műveiben a történelmi tematika, s egyre inkább a próza felé orientálódott. A harmincas évek első felében még elismerték, 1934-ben az Írószövetség megalakulásakor Buharin a szovjet költők élvonalába sorolta, 1935-ben az antifasiszta írók párizsi kongresszusán a hivatalos küldöttség tagja volt. 1936-ban azonban több sajtótámadás érte költészetét, amiért az eltért a szocialista realizmus és a pártos költészet normáitól. Paszternak ezt követően bezárkózott, fordításokon dolgozott. 1943-ban ismét kötete jelent meg, a világháború idején irodalmi esteket tartott a katonáknak. 1945 után tíz évig írta az addigi életművét összegző, a tolsztoji, turgenyevi hagyományokat folytató Doktor Zsivágó című nagyregényt. Alkotása 1903-tól 1929-ig követi a főhős történetét, aki tipikus orosz értelmiségi, egyszerre orvos és költő, a test és a lélek bajainak gyógyítója. (A műből 1965-ben film is készült Omar Shariffal a főszerepben.) A kéziratot Paszternak 1956-ban elküldte a Novij Mir című folyóiratnak, de visszautasították azzal az indoklással, hogy "rágalmazó módon ábrázolja az Októberi Forradalmat, a forradalmárokat és a Szovjetunió társadalmi rendszerét". A kéziratot ezután egyik olasz ismerőse csempészte ki Olaszországba, ahol az 1957-ben előbb olasz, majd orosz nyelven is megjelent. Egy év múlva már 18 nyelvre fordították le, s a Svéd Akadémia abban az évben az írónak ítélte a Nobel-díjat. A döntést követően a Szovjetunióban rágalomhadjárat indult Paszternak ellen, akit a szovjet rendszer és a nép árulójának kiáltottak ki. Ő ezek után nem tehetett mást, a svéd akadémia elnökének írt táviratában lemondott a díjról. Helyzetén igazából ez sem változtatott: az Írószövetségből kizárták, megfosztották megélhetésétől, kiutasítását követelték. Végül nyílt levélben fordult Hruscsov pártfőtitkárhoz, kifejtve, hogy hazájának elhagyása a halállal volna egyenlő számára. Így végül maradhatott, ám ettől kezdve a rákkal és szívbajjal küszködve, visszavonultan élt peregyelkinói otthonában, egészen 1960. május 30-án bekövetkezett haláláig. A hosszú elhallgatás után 1987-ben a Szovjet Írószövetség posztumusz visszafogadta tagjai közé, s megindult teljes rehabilitációja. 1989-ben a svéd akadémia törölte az írónak a Nobel-díjra vonatkozó elutasítását, s a díjat ünnepélyes keretek között átadták fiának, Jevgenyij Boriszovicsnak.  STOP
Forrás: MTI
 Nem megy el az Oscarok átadására a világhírű művész!Booker-díj: Peter Carey triplázhatA Bibliothéque Pascal-t nevezik az Oscar-díjraElhunyt Dékány GyörgySzínikritikusok Díja: a jelöltekSzenzációs ünnep - hiba kihagyniScorsese portréfilmje védelmébe vette a Kazant |
 
   1/5  
Kate Beckinsale megmutatta
 2/5
Dammak Jázmin leiskolázta Ádok Zolit
 3/5
Iskolapadba ül a Barátok közt sztárja
 4/5
Aláírásokkal harcol az ország a TV2 sztárjáért
 5/5 
Afgán támadás: meghalt a másik magyar katona is
 |
|
|
 | ||||||||
|
||||||||
| MÉDIAAJÁNLAT | ADATKEZELÉSRŐL | JOGOKRÓL | ALAPELVEK | IMPRESSZUM | ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ | ||||||||
|
A stop.hu fenntartója az OPT Ügynöki Kft. © Minden jog fenntartva 2005-2010.
|
||||||||
