|
2010. szeptember 07. kedd | 36. HÉT | 250. NAP | 03:52 | REGINA, BEGÓNIA
|
|
|
|
          |
  |
|
2010. július 29. | 05:47
A görög zene maga: 85 éves Mikisz Theodorakisz
 Az Égei-tengeren fekvő Híosz szigetén született, s már kiskorában felszínre kerültek különleges zenei képességei, ifjúkorát a muzsika mellett a politika töltötte ki. A második világháború alatt részt vett az ellenállásban, majd a kommunisták oldalán a polgárháborúban. Többször bebörtönözték, majd Makronisz szigetére deportálták, s ott oly kegyetlenül megkínozták, hogy szabadulásakor idegrohamok gyötörték - mégis a börtönszigeten komponálta első szimfóniáját. 1954-ben végzett az athéni Konzervatóriumban, ezután párizsi ösztöndíjat kapott. Ígéretes nemzetközi karrier állt előtte, ő 1961-ben mégis hazatért. Szervezte a zenei életet, mozgalmat indított a kultúra megújításáért, 1964-ben parlamenti képviselővé választották. Közben komponált, koncertezett, műveiben a görög népi és egyházi zene témáit használta fel, hamarosan őt tekintették a legnagyobb élő görög zeneszerzőnek. Nevét 1964-ben ismerték meg világszerte, amikor megkomponálta Mihálisz Kakojannisz rendező Zorba, a görög című filmjének kísérőzenéjét, a szirtaki sokaknak azóta Zorba táncát jelenti. A hatvanas években született több ismert filmzenéje is (Élektra, Phaedra, Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája). 1967-ben, a fasiszta junta hatalomra kerülése után Theodorakisz illegalitásba kényszerült. Műveinek előadását, sőt hallgatását is betiltották, őt internálták. A megrendült egészségű zeneszerző kiszabadítására Leonard Bernstein, Dmitrij Sosztakovics, Arthur Miller, Harry Belafonte szervezett nemzetközi szolidaritási mozgalmat, amely csak 1970-ben érte el célját. Az emigrációba kényszerült Theodorakisz koncertek ezreit adta a demokrácia helyreállításáért, a diktatúra elleni harc élő jelképe lett. Az ezredesek bukása után, 1974-ben győzedelmesen tért haza, s a közügyekben is részt vállalt: két alkalommal - 1981-85 között a kommunista párt színeiben, 1989-93 között függetlenként az Új Demokrácia listáján bejutva - parlamenti képviselő, 1990-92 között tárca nélküli miniszter volt. Mindig felemelte hangját minden diktatúra ellen és az emberi jogok érdekében, így adott kurdpárti koncertet, 1999-ben zenével tiltakozott Jugoszlávia NATO-bombázása ellen és hangversennyel segítette az 1999-es törökországi földrengés áldozatait. 1976-ban a budapesti Erkel Színházban volt nagy sikerű koncertje, 1993-ban a Budapesti Búcsú díszvendégeként járt Magyarországon. A nyilvánosságtól mára visszavonult Mikisz Theodorakisz rendkívül termékeny zeneszerző: ezernél több dalt, több szimfóniát, számtalan zenekari művet, hét oratóriumot és öt operát írt. Médea című operája az antik tragédia szó szerinti megzenésítése, a "vágatlan" előadás hat órát tenne ki, a nézőbarátabb csak két és fél órára nyújtózik. Az ő szerzeménye az Olimpiai Himnusz, amelyet első ízben 1992-ben, Barcelonában játszottak, 1982-ben Jasszer Arafat kérésére ő komponálta a Palesztin Himnuszt.  STOP
Forrás: MTI
 Scorsese portréfilmje védelmébe vette a KazantVelencei filmfesztivál: kínai lágerdráma a "meglepetésfilm"Kézdy György már számol a lehetőséggelClooneyt imádta mindenki a hétvégénElhunyt a világhírű karikaturistaOzava Szeidzsi néhány percre visszatértZenés korzó lett az Andrássy útból |
 
   1/5  
Rekord készül: fabiciklin szeretne feltekerni Budapestre
 2/5
Dollármilliókat kaszálnak a pornósztárok - íme a Top 5
 3/5
Kálmán Olga rettentően élvezte - videó
 4/5
Budapesti lány lett Szeged szépe
 5/5
Vágó Istvánt utánozza Sebestyén Balázs?
 |
|
|
 | ||||||||
|
||||||||
| MÉDIAAJÁNLAT | ADATKEZELÉSRŐL | JOGOKRÓL | ALAPELVEK | IMPRESSZUM | ÜGYELETES ÚJSÁGÍRÓ | ||||||||
|
A stop.hu fenntartója az OPT Ügynöki Kft. © Minden jog fenntartva 2005-2010.
|
||||||||
