A komment még akkor sem szerkesztett tartalom, ha moderálják
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
A médiatörvény hatálya az internetes sajtótermékekhez fűzött kommentekre, blogbejegyzésekre, fórumokra nem terjed ki, és az internetes vagy nyomtatott sajtótermékek esetében eleve csak a június 30-át követően megjelent tartalommal kapcsolatban alkalmazható - mondta Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja.
Koltay András úgy fogalmazott: a július 1-jétől alkalmazható jogszabályok változást hoznak a sajtójog korábbi állapotához képest, a szabályozás azonban csak a szerkesztett tartalmakra vonatkozik. A komment még akkor sem tekinthető szerkesztett tartalomnak, ha moderálják azt, hiszen nem a szerkesztő döntésén múlik, hogy mi kerül ki az internetes oldalra - utalt a médiatanács tagja a Népszava egyik cikkéhez fűzött kommentek ügyére, amellyel kapcsolatban a média- és hírközlési biztos vizsgálódik.
Mint ismert, a Népszava Online június 8-ai cikkével (Schmitt Pál: erős jellem volt Mádl Ferenc) kapcsolatban tájékozódik Bodonovich Jenő. "Ismereteim szerint a médiabiztos azt próbálja kideríteni, hogy a kifogásolt írás vagy szöveg egyáltalán a médiaszabályozás hatálya alá tartozik-e, hiszen ő maga is csak szerkesztett tartalommal kapcsolatban vizsgálódhat" - mondta a médiatanács tagja.
Koltay András a július 1-jétől a nyomtatott és elektronikus sajtótermékekre alkalmazható jogszabályokról elmondta még: bár ezen alapvető szabályok jórészt eddig is léteztek valamilyen formában a jogrendszerben, a médiatörvény világos eljárásrendet határozott meg, elsősorban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát jelölve ki a vizsgálatok lefolytatására. A sajtóra olyan alapvető szabályok vonatkoznak (emberi méltóság és a gyermekek védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma), amelyek megsértése ellentétes a demokratikus jogállam alapértékeivel, és amelyek betartása szükséges a működőképes társadalmi nyilvánosság fenntartásához.
Hozzátette: a testület célja az, hogy elsősorban a szakmai szervezetekre bízza a szabályok felügyeletét, erre a társszabályozás ad lehetőséget. A médiatanáccsal szerződő szakmai szervezetek - eddig egy ilyen megállapodás jött létre a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével - felhatalmazást kapnak a nyomtatott és internetes sajtótermékekkel kapcsolatban beérkező panaszok kivizsgálására.
A szakmai szervezet eljáró tanácsának döntése nyomán megszülető elsőfokú határozattal szemben szintén a szakmai szervezetnél lehet fellebbezéssel élni. A médiatanácshoz csak akkor kerül egy ügy, ha a másodfokú döntést is vitatják a felek, a testület azonban ebben az esetben is csak az eljárás jog- és szabályszerűségét vizsgálhatja - fűzte hozzá Koltay András.
Forrás: MTI |
STOP
Koltay András úgy fogalmazott: a július 1-jétől alkalmazható jogszabályok változást hoznak a sajtójog korábbi állapotához képest, a szabályozás azonban csak a szerkesztett tartalmakra vonatkozik. A komment még akkor sem tekinthető szerkesztett tartalomnak, ha moderálják azt, hiszen nem a szerkesztő döntésén múlik, hogy mi kerül ki az internetes oldalra - utalt a médiatanács tagja a Népszava egyik cikkéhez fűzött kommentek ügyére, amellyel kapcsolatban a média- és hírközlési biztos vizsgálódik.
Mint ismert, a Népszava Online június 8-ai cikkével (Schmitt Pál: erős jellem volt Mádl Ferenc) kapcsolatban tájékozódik Bodonovich Jenő. "Ismereteim szerint a médiabiztos azt próbálja kideríteni, hogy a kifogásolt írás vagy szöveg egyáltalán a médiaszabályozás hatálya alá tartozik-e, hiszen ő maga is csak szerkesztett tartalommal kapcsolatban vizsgálódhat" - mondta a médiatanács tagja.
Koltay András a július 1-jétől a nyomtatott és elektronikus sajtótermékekre alkalmazható jogszabályokról elmondta még: bár ezen alapvető szabályok jórészt eddig is léteztek valamilyen formában a jogrendszerben, a médiatörvény világos eljárásrendet határozott meg, elsősorban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsát jelölve ki a vizsgálatok lefolytatására. A sajtóra olyan alapvető szabályok vonatkoznak (emberi méltóság és a gyermekek védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma), amelyek megsértése ellentétes a demokratikus jogállam alapértékeivel, és amelyek betartása szükséges a működőképes társadalmi nyilvánosság fenntartásához.
Hozzátette: a testület célja az, hogy elsősorban a szakmai szervezetekre bízza a szabályok felügyeletét, erre a társszabályozás ad lehetőséget. A médiatanáccsal szerződő szakmai szervezetek - eddig egy ilyen megállapodás jött létre a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületével - felhatalmazást kapnak a nyomtatott és internetes sajtótermékekkel kapcsolatban beérkező panaszok kivizsgálására.
A szakmai szervezet eljáró tanácsának döntése nyomán megszülető elsőfokú határozattal szemben szintén a szakmai szervezetnél lehet fellebbezéssel élni. A médiatanácshoz csak akkor kerül egy ügy, ha a másodfokú döntést is vitatják a felek, a testület azonban ebben az esetben is csak az eljárás jog- és szabályszerűségét vizsgálhatja - fűzte hozzá Koltay András.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Orbán-kormány, médiatörvény, médiahatóság, Népszava, internet, moderálása rovat további hírei
Pénzt és ékszert is raboltak az idős asszonyoktól
Helyszínen semmisítik meg a Várbazárnál talált bombát
További 1200 fős bővülést helyezett kilátásba Pintér
Magyarország hárommilliárd forintot utasít vissza - hiába titkolják a valódi okot
Kósa: A jövőben menekültügyi őrizetbe lehet venni bárkit egyedi döntés alapján
Mindig meglógott: kamerákkal figyelte a rendőröket
A kétharmados gépezet megy tovább trafikügyben: megszavazták a 10 százalékos árrést
