A "kurucos odamondás" lesz a Fidesz veszte?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Az alkotmányban rögzített adórendszer megváltoztatására legfeljebb akkor kerülhetne sor, "ha az ég egybeérne a földdel" - fogalmazott Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő egy héttel azután, hogy Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter megerősítette: az egykulcsos adórendszer a hiteltárgyalások megkezdésének egyik előfeltétele. Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint a karakán kiállás csak akkor ér valamit, ha van mögötte fedezet.
"A magunk részéről nem tartozunk az egykulcsos adórendszer engesztelhetetlen ellenségei közé. Azokkal értünk egyet, akik szerint az úgynevezett arányos közteherviselés bevezetése bizonyos körülmények között, bizonyos célok elérése érdekében legitim és védhető intézkedés" - szögezi le keddi írása elején Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet munkatársa.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza, a kétharmados kormánytöbbség valószínűleg nem megfelelő időben, nem megfelelő módon és jogtechnikai szempontból is elfogadhatatlan formában hajtotta azt végre.
"Mindenesetre az egykulcsos adórendszer vitathatatlanul a kormány gazdaságpolitikájának szimbólumává és nemzetgazdasági miniszterének személyes ügyévé vált" - folytatja Filippov, aki szerint ennek ellenére az utóbbi hetekben csak "kapkodjuk a fejünket" az erre vonatkozó nyilatkozatokat hallgatva.
Ha az ég egybeér a földdel
Az elemző megjegyzi, noha a kormány az adórendszert mind az alkotmányban, mind pedig a kormányzati kommunikációban sokszorosan kőbe véste, nem egészen két héttel az új alaptörvény életbe lépése után Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos közös sajtótájékoztatón erősítette meg: az egykulcsos adórendszer a hiteltárgyalások megkezdésének egyik előfeltétele.
Az előbbiekre rácáfolva egy héttel később Giró-Szász András kormányszóvivő a köztelevízió reggeli műsorában már azt állította, hogy a téma fel sem merült az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. Másnap pedig Kósa Lajos a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta: az alkotmányban rögzített adórendszer megváltoztatására legfeljebb akkor kerülhetne sor, "ha az ég egybeérne a földdel" - teszi hozzá a Progresszív Intézet munkatársa.
A kurucos megmondás
Filippov úgy véli, ezekkel a kijelentésekkel nem is feltétlenül az a baj, amit állítanak, hanem az, ahogy azt teszik, olyan helyzetben, amikor az óvatosabb megfogalmazás nagyobb előrelátást sugallna. "Mert épp az IMF-történet mutatott rá: lehet, hogy amiben az egyik pillanatban őszintén hiszünk, azt a valóság akár pár nappal később is teljes mértékben felülírhatja" - mutat rá a szakértő.
Mint fogalmazott, a határozott kommunikáció fontos eszköze a politikának, egyenességet, elszántságot, következetességet sugall. A karakán kiállás azonban csak akkor ér valamit, ha van mögötte fedezet. Ha ugyanis ez hiányzik, a kurucos "megmondás", majd a visszakozást követő kínos magyarázkodás súlyosan rombolja a hitelességet.
A szakértő a Gyurcsány-kormány 2009 eleji helyzetét hozza példaként. Szerinte ugyanis a kabinet bukásához az egyre mélyülő, súlyos hitelességi válság vezetett nemcsak a belpolitika, de a külföldi (és ami a legfontosabb: a befektetői) közhangulatban. "Az éppannyira határozott, mint amennyire kusza kormányzati kommunikáció azt sejteti, hogy a Fidesz-KDNP mintha megfeledkezett volna arról, hogyan szenvedett vereséget fő ellenfele alig három éve" - írja Filippov.
Előbb fordul vissza a Duna folyása
Kósa Lajos minapi kijelentése egyébként a történelmi analógiák szerelmeseit is elgondolkodtathatja. A cári hadsereg ugyanis 1790 telén ostrom alá vette a törökök egyik stratégiai fontosságú erődjét, a Duna bal partján felállított Izmailt - írja az elemző.
A főparancsnok, miután előkészítette az ostromot, december 7-én ultimátumban szólította fel a védőket az erőd átadására. A válasz a következőképp hangzott: "előbb fordul vissza a Duna folyása és szakad az ég a földre, mint hogy Izmail megadja magát". Mit ad isten: négy nappal később az oroszok bevették az erődöt - jegyezte meg Filippov Gábor.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
"A magunk részéről nem tartozunk az egykulcsos adórendszer engesztelhetetlen ellenségei közé. Azokkal értünk egyet, akik szerint az úgynevezett arányos közteherviselés bevezetése bizonyos körülmények között, bizonyos célok elérése érdekében legitim és védhető intézkedés" - szögezi le keddi írása elején Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet munkatársa.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozza, a kétharmados kormánytöbbség valószínűleg nem megfelelő időben, nem megfelelő módon és jogtechnikai szempontból is elfogadhatatlan formában hajtotta azt végre.
"Mindenesetre az egykulcsos adórendszer vitathatatlanul a kormány gazdaságpolitikájának szimbólumává és nemzetgazdasági miniszterének személyes ügyévé vált" - folytatja Filippov, aki szerint ennek ellenére az utóbbi hetekben csak "kapkodjuk a fejünket" az erre vonatkozó nyilatkozatokat hallgatva.
Ha az ég egybeér a földdel
Az elemző megjegyzi, noha a kormány az adórendszert mind az alkotmányban, mind pedig a kormányzati kommunikációban sokszorosan kőbe véste, nem egészen két héttel az új alaptörvény életbe lépése után Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos közös sajtótájékoztatón erősítette meg: az egykulcsos adórendszer a hiteltárgyalások megkezdésének egyik előfeltétele.
Az előbbiekre rácáfolva egy héttel később Giró-Szász András kormányszóvivő a köztelevízió reggeli műsorában már azt állította, hogy a téma fel sem merült az Európai Unióval folytatott tárgyalások során. Másnap pedig Kósa Lajos a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta: az alkotmányban rögzített adórendszer megváltoztatására legfeljebb akkor kerülhetne sor, "ha az ég egybeérne a földdel" - teszi hozzá a Progresszív Intézet munkatársa.
A kurucos megmondás
Filippov úgy véli, ezekkel a kijelentésekkel nem is feltétlenül az a baj, amit állítanak, hanem az, ahogy azt teszik, olyan helyzetben, amikor az óvatosabb megfogalmazás nagyobb előrelátást sugallna. "Mert épp az IMF-történet mutatott rá: lehet, hogy amiben az egyik pillanatban őszintén hiszünk, azt a valóság akár pár nappal később is teljes mértékben felülírhatja" - mutat rá a szakértő.
Mint fogalmazott, a határozott kommunikáció fontos eszköze a politikának, egyenességet, elszántságot, következetességet sugall. A karakán kiállás azonban csak akkor ér valamit, ha van mögötte fedezet. Ha ugyanis ez hiányzik, a kurucos "megmondás", majd a visszakozást követő kínos magyarázkodás súlyosan rombolja a hitelességet.
A szakértő a Gyurcsány-kormány 2009 eleji helyzetét hozza példaként. Szerinte ugyanis a kabinet bukásához az egyre mélyülő, súlyos hitelességi válság vezetett nemcsak a belpolitika, de a külföldi (és ami a legfontosabb: a befektetői) közhangulatban. "Az éppannyira határozott, mint amennyire kusza kormányzati kommunikáció azt sejteti, hogy a Fidesz-KDNP mintha megfeledkezett volna arról, hogyan szenvedett vereséget fő ellenfele alig három éve" - írja Filippov.
Előbb fordul vissza a Duna folyása
Kósa Lajos minapi kijelentése egyébként a történelmi analógiák szerelmeseit is elgondolkodtathatja. A cári hadsereg ugyanis 1790 telén ostrom alá vette a törökök egyik stratégiai fontosságú erődjét, a Duna bal partján felállított Izmailt - írja az elemző.
A főparancsnok, miután előkészítette az ostromot, december 7-én ultimátumban szólította fel a védőket az erőd átadására. A válasz a következőképp hangzott: "előbb fordul vissza a Duna folyása és szakad az ég a földre, mint hogy Izmail megadja magát". Mit ad isten: négy nappal később az oroszok bevették az erődöt - jegyezte meg Filippov Gábor.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Orbán-kormány, IMF, EU, egykulcsos adóa rovat további hírei
Ettől az esőtől még nem lélegezhetnek fel az allergiások
Két férfi és egy nő fújta meg az ékszereket
Selmeczi Gabriella benyúlna a nyugdíjtörvénybe
Betámadta az LMP a fideszes képviselő irodáját
Rablást hazudott, hogy fedezze a balesetet
Kozma atya viszi tovább a Máltai Szeretetszolgálatot
Navracsics elmondta, miért írt levelet
