"Az emberiség szégyenére emlékeztetni kell"
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Auschwitz-Birkenaura, az emberiség, a művelt Európa szégyenére emlékeztetni kell, és küzdeni kell a felejtés ellen, hogy elmondhassuk: reménykedünk a jóban, az építésben és a békés alkotásban - mondta Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója pénteken Budapesten, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján.
A megemlékezésen rámutatott: a felejtés elkerülése érdekében kiállításokat, emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek "a régi szörnyű vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba és kényszermunkára szállítottak", azoknak pedig kötelességük, hogy "felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen", és hogy bízzanak abban: "egyszer mégiscsak észre tér az ember", és "nem akarja majd szomszédját, lakótársát megalázni, vagonokba zsúfolni, éheztetni, megsemmisíteni" - fogalmazott.
A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén Szita Szabolcs kiemelte: ezen a napon "hatmillió zsidó áldozatra, köztük hatszázezer legyilkolt honfitársunkra emlékezünk. A múltat, az értelmetlen gyűlöletben, az embertelen zsidótörvényekben fogant pusztítást idézzük fel."
Utalt rá, hogy a vagon "a náci korszak egyik jelképe lett", amely "szörnyűbb, mint a börtön", s ahol hetven ember volt összezsúfolva, nem volt víz és élelem, "csak zárt ablak, leláncolt, lelakatolt ajtó, bűzös vödör, levegőtlenség. Öregek imája, hörgése, gyerekek sírása."
Mint mondta, a vagon "az embertelenség, a megalázottság, a halál szimbóluma", és "azoké az embereké, akik mindezt kitalálták, megszervezték és bevégezték". Hozzátette: a második világháború után "a földkerekségen szinte egyetlen napig sem volt béke, fegyvernyugvás. Továbbra is voltak vagonok; igaziak és jelképesek. Álló és mozgó vesztőhelyek, voltak gyűlölködések, gyilkos indulatok."
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta: "azért gyűltünk össze, hogy (...) kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (...) a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett".
Kifejezésre juttatta, hogy "a holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon"; kétségbe vonják a szörnyű cselekedeteket, és "megfosztják az áldozatokat, a gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való joguktól". Ez nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése, hanem ezáltal a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva tanuljanak a holokauszt borzalmaiból - állapította meg.
Az antiszemitizmus jelenségével kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a zsidósággal szembeni előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra épül. Izrael állama továbbra is célpontja "a visszataszító antiszemita támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci uralom borzalmainak" - tette hozzá.
Mint mondta, az új antiszemitizmusra a válasz többek között Izrael és a világszerte megtalálható zsidó hitközségek közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: Izrael a biztosíték arra, hogy a zsidó emberek, bárhol is éljenek a világon, védettek legyenek "az ordas eszmék ellen".
Ilan Mor emlékeztetett arra: hetven éve a zsidóság kiszolgáltatott volt, ma azonban nincsenek olyan "ordas erők", amelyek a zsidó nép elpusztítására törekednek, továbbá a zsidó emberek "elszántan képesek az önvédelemre".
Rétvári fényezte az alaptörvényt és a kormányt
A holokauszt nem a zsidóság, hanem az emberiség tragédiája - mondta Rétvári Bence.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a rendezvényen kiemelte: nem a magyar zsidóságot, hanem a magyarságot érte több százezernyi veszteség akkor, amikor az auschwitzi haláltábor működött.
"Nincs talán még egy olyan csomópontja a gonoszságnak a II. világháború alatt Európában, mint az auschwitzi megsemmisítő-tábor" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, nagyon kevesen voltak azok, akik végül január 27-én meglátták a fényt és megszabadultak attól a kínzó, gyötrelmes időszaktól, amit a holokauszt jelent. Szavai szerint az ENSZ nem hiába tette emléknappá ezt a napot. Magyarország és a magyar zsidóság számára talán az egyik legsötétebb, leginkább eltaszítandó korszak volt ez az időszak - emelte ki az államtitkár.
Rétvári Bence rámutatott: az új magyar alaptörvény helyesen fogalmaz akkor, amikor elutasítja ezt a korszakot, és nem tekinti a magyar demokratikus államtörténet részének, egyben szakít azzal a megfogalmazással, hogy az emberek alapvető emberi méltóságát, jogaikat az állam garantálja. Most már azt mondja ki az alaptörvény - folytatta -, hogy mindenkinek joga van az élethez, az emberi méltósághoz és az alapvető szabadságjogokhoz - tette hozzá.
A parlamenti államtitkár reményét fejezte ki, ez a megfogalmazás is segít abban, hogy tudjuk, "soha ilyen nem történhet", ezeket a jogokat nem az állam adja, hanem az emberrel vele születnek.
Rétvári Bence felidézte: a magyar kormány, még az ENSZ határozatát megelőzve, 2000-ben április 16-át a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjává tette. Azóta is számos iskolában tartanak megemlékezéseket, de közös feladat, hogy ezen oktatási intézmények száma minél magasabb legyen.
Kitért arra is, hogy tavaly, a magyar uniós elnökség idején fogadták el az Európa Tanács azon következtetését, amely ismét mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a holokauszt és hasonló totalitárius diktatúrák kialakulását. Magyarország igyekezett kihasználni e téren is azt a lehetőséget, amelyet a soros elnökség biztosított - fűzte hozzá.
Rétvári Bence szólt arról, hogy a magyar kormány az embermentő svéd diplomatára emlékezve Raoul Wallenberg-évvé nyilvánította az idei esztendőt. Az emlékbizottság munkája is segít abban, hogy a múlt tanulságait, tényeit levonják.
Az államtitkár rámutatott: a gazdasági világválság Magyarországon és a világ minden táján elkeseredetté teszi az embereket. Ez valószínűleg még évekig így lesz számos helyen a világban. Ez az az időszak, amikor az emberek könnyen keresnek egyszerű megoldásokat, amikor könnyebben tudják problémáikat egy-egy osztály, vagy népcsoport ellen, akár tehetősek, vagy a legszegényebbek felé irányítani. Ilyenkor kiemelt a politikusok felelőssége, hogy figyeljenek ezekre a folyamatokra, megakadályozzák, hogy ki-ki egyszerű megoldást keressen, olyan megoldást, amely csalóka, de valójában embertelen, vagy az emberi méltóságot nem tiszteli - figyelmeztetett Rétvári Bence.
Mint hangsúlyozta, egy nehezebb, göröngyösebb utat kell bejárni a válságból való kikerülés során, a tömeges elszegényedés megakadályozása érdekében, de erkölcsileg csak ez az út vállalható.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, az emléknap alkalmából levélben köszöntötte a résztvevőket. A Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója által felolvasott levélben egyebek mellett azt írta: "az ENSZ (...) folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának tanítását. Ezért törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak és igényeinek érvényesülését - mindennap és mindenhol."
Utalt arra, hogy a vészkorszak idején "másfél millió zsidó gyermek halt meg a nácik és támogatóik kínzásainak következtében. Meggyilkoltak nem zsidó gyermekek tízezreit is. Köztük sérülteket ugyanúgy, mint roma és szinti gyerekeket. Mindannyian annak a gyűlölet fűtötte ideológiának az áldozatai lettek, amely őket alsóbbrendűnek minősítette."
Mint írta, "ezért is idézzük fel ragyogó példaként az olyan nagy humanitáriusok emlékét, mint Raoul Wallenberg, akinek idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. Ma, amikor mindazokra emlékezünk - fiatalokra és idősebbekre egyaránt -, akik odavesztek a holokauszt során, felszólítok minden nemzetet, hogy fajra, bőrszínre, nemre vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül védelmezzék a legsebezhetőbbeket."
A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta az Áldozatok Emlékfalánál.
A rendezvényen ünnepélyesen megnyitották a Holokauszt Emlékközpont előtti téren az Elhurcolt életek című vándorkiállítást, amely február 26-ig lesz látogatható. A vándorkiállítás, amelynek létrehozója az Élet Menete Alapítvány, egyebek mellett áttekinti a magyarországi zsidóság rövid történetét a középkortól 1920-ig, a zsidótörvényeket és végrehajtásukat, a munkaszolgálat 1939 és 1945 közötti történetét, a jogfosztás, kifosztás és gettósítás, valamint a deportálások történetét, valamint a magyar zsidó emberek Auschwitz-Birkenauban történt legyilkolását.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Forrás: STOP/MTI |
STOP
A megemlékezésen rámutatott: a felejtés elkerülése érdekében kiállításokat, emléküléseket kell rendezni. Akik emlékeznek "a régi szörnyű vagonokra, embertársainkra, akiket rajtuk a gázhalálba és kényszermunkára szállítottak", azoknak pedig kötelességük, hogy "felemeljék szavukat mindenféle új vagon ellen", és hogy bízzanak abban: "egyszer mégiscsak észre tér az ember", és "nem akarja majd szomszédját, lakótársát megalázni, vagonokba zsúfolni, éheztetni, megsemmisíteni" - fogalmazott.
A Holokauszt Emlékközpont és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén Szita Szabolcs kiemelte: ezen a napon "hatmillió zsidó áldozatra, köztük hatszázezer legyilkolt honfitársunkra emlékezünk. A múltat, az értelmetlen gyűlöletben, az embertelen zsidótörvényekben fogant pusztítást idézzük fel."
Utalt rá, hogy a vagon "a náci korszak egyik jelképe lett", amely "szörnyűbb, mint a börtön", s ahol hetven ember volt összezsúfolva, nem volt víz és élelem, "csak zárt ablak, leláncolt, lelakatolt ajtó, bűzös vödör, levegőtlenség. Öregek imája, hörgése, gyerekek sírása."
Mint mondta, a vagon "az embertelenség, a megalázottság, a halál szimbóluma", és "azoké az embereké, akik mindezt kitalálták, megszervezték és bevégezték". Hozzátette: a második világháború után "a földkerekségen szinte egyetlen napig sem volt béke, fegyvernyugvás. Továbbra is voltak vagonok; igaziak és jelképesek. Álló és mozgó vesztőhelyek, voltak gyűlölködések, gyilkos indulatok."
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében hangsúlyozta: "azért gyűltünk össze, hogy (...) kifejezzük mindannyiunk elkötelezettségét (...) a demokrácia, a szabadság, az egyenlőség és az élet szentsége mellett".
Kifejezésre juttatta, hogy "a holokauszttagadás egyre elterjedtebb a világon"; kétségbe vonják a szörnyű cselekedeteket, és "megfosztják az áldozatokat, a gyermekeiket, unokáikat a mély fájdalomhoz való joguktól". Ez nemcsak az áldozatok emlékének megszentségtelenítése, hanem ezáltal a világot is megfosztják attól, hogy a tanulságot levonva tanuljanak a holokauszt borzalmaiból - állapította meg.
Az antiszemitizmus jelenségével kapcsolatban a nagykövet megjegyezte: a zsidósággal szembeni előítéletekre, közhelyekre és mély tudatlanságra épül. Izrael állama továbbra is célpontja "a visszataszító antiszemita támadásoknak azon országokban is, amelyek tanúi voltak a náci uralom borzalmainak" - tette hozzá.
Mint mondta, az új antiszemitizmusra a válasz többek között Izrael és a világszerte megtalálható zsidó hitközségek közötti kapcsolat megerősítése. Úgy fogalmazott: Izrael a biztosíték arra, hogy a zsidó emberek, bárhol is éljenek a világon, védettek legyenek "az ordas eszmék ellen".
Ilan Mor emlékeztetett arra: hetven éve a zsidóság kiszolgáltatott volt, ma azonban nincsenek olyan "ordas erők", amelyek a zsidó nép elpusztítására törekednek, továbbá a zsidó emberek "elszántan képesek az önvédelemre".
Rétvári fényezte az alaptörvényt és a kormányt
A holokauszt nem a zsidóság, hanem az emberiség tragédiája - mondta Rétvári Bence.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a rendezvényen kiemelte: nem a magyar zsidóságot, hanem a magyarságot érte több százezernyi veszteség akkor, amikor az auschwitzi haláltábor működött.
"Nincs talán még egy olyan csomópontja a gonoszságnak a II. világháború alatt Európában, mint az auschwitzi megsemmisítő-tábor" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, nagyon kevesen voltak azok, akik végül január 27-én meglátták a fényt és megszabadultak attól a kínzó, gyötrelmes időszaktól, amit a holokauszt jelent. Szavai szerint az ENSZ nem hiába tette emléknappá ezt a napot. Magyarország és a magyar zsidóság számára talán az egyik legsötétebb, leginkább eltaszítandó korszak volt ez az időszak - emelte ki az államtitkár.
Rétvári Bence rámutatott: az új magyar alaptörvény helyesen fogalmaz akkor, amikor elutasítja ezt a korszakot, és nem tekinti a magyar demokratikus államtörténet részének, egyben szakít azzal a megfogalmazással, hogy az emberek alapvető emberi méltóságát, jogaikat az állam garantálja. Most már azt mondja ki az alaptörvény - folytatta -, hogy mindenkinek joga van az élethez, az emberi méltósághoz és az alapvető szabadságjogokhoz - tette hozzá.
A parlamenti államtitkár reményét fejezte ki, ez a megfogalmazás is segít abban, hogy tudjuk, "soha ilyen nem történhet", ezeket a jogokat nem az állam adja, hanem az emberrel vele születnek.
Rétvári Bence felidézte: a magyar kormány, még az ENSZ határozatát megelőzve, 2000-ben április 16-át a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjává tette. Azóta is számos iskolában tartanak megemlékezéseket, de közös feladat, hogy ezen oktatási intézmények száma minél magasabb legyen.
Kitért arra is, hogy tavaly, a magyar uniós elnökség idején fogadták el az Európa Tanács azon következtetését, amely ismét mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a holokauszt és hasonló totalitárius diktatúrák kialakulását. Magyarország igyekezett kihasználni e téren is azt a lehetőséget, amelyet a soros elnökség biztosított - fűzte hozzá.
Rétvári Bence szólt arról, hogy a magyar kormány az embermentő svéd diplomatára emlékezve Raoul Wallenberg-évvé nyilvánította az idei esztendőt. Az emlékbizottság munkája is segít abban, hogy a múlt tanulságait, tényeit levonják.
Az államtitkár rámutatott: a gazdasági világválság Magyarországon és a világ minden táján elkeseredetté teszi az embereket. Ez valószínűleg még évekig így lesz számos helyen a világban. Ez az az időszak, amikor az emberek könnyen keresnek egyszerű megoldásokat, amikor könnyebben tudják problémáikat egy-egy osztály, vagy népcsoport ellen, akár tehetősek, vagy a legszegényebbek felé irányítani. Ilyenkor kiemelt a politikusok felelőssége, hogy figyeljenek ezekre a folyamatokra, megakadályozzák, hogy ki-ki egyszerű megoldást keressen, olyan megoldást, amely csalóka, de valójában embertelen, vagy az emberi méltóságot nem tiszteli - figyelmeztetett Rétvári Bence.
Mint hangsúlyozta, egy nehezebb, göröngyösebb utat kell bejárni a válságból való kikerülés során, a tömeges elszegényedés megakadályozása érdekében, de erkölcsileg csak ez az út vállalható.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, az emléknap alkalmából levélben köszöntötte a résztvevőket. A Sonja Wintersberger, az ENSZ Bécsi Információs Központjának igazgatója által felolvasott levélben egyebek mellett azt írta: "az ENSZ (...) folytatja a holokauszt örök érvényű tanulságának tanítását. Ezért törekszünk arra, hogy előmozdítsuk a gyermekek jogainak és igényeinek érvényesülését - mindennap és mindenhol."
Utalt arra, hogy a vészkorszak idején "másfél millió zsidó gyermek halt meg a nácik és támogatóik kínzásainak következtében. Meggyilkoltak nem zsidó gyermekek tízezreit is. Köztük sérülteket ugyanúgy, mint roma és szinti gyerekeket. Mindannyian annak a gyűlölet fűtötte ideológiának az áldozatai lettek, amely őket alsóbbrendűnek minősítette."
Mint írta, "ezért is idézzük fel ragyogó példaként az olyan nagy humanitáriusok emlékét, mint Raoul Wallenberg, akinek idén ünnepeljük születésének 100. évfordulóját. Ma, amikor mindazokra emlékezünk - fiatalokra és idősebbekre egyaránt -, akik odavesztek a holokauszt során, felszólítok minden nemzetet, hogy fajra, bőrszínre, nemre vagy vallási meggyőződésre való tekintet nélkül védelmezzék a legsebezhetőbbeket."
A megemlékezést kaddis (Istent dicsőítő, illetve gyászima) és mécsesgyújtás zárta az Áldozatok Emlékfalánál.
A rendezvényen ünnepélyesen megnyitották a Holokauszt Emlékközpont előtti téren az Elhurcolt életek című vándorkiállítást, amely február 26-ig lesz látogatható. A vándorkiállítás, amelynek létrehozója az Élet Menete Alapítvány, egyebek mellett áttekinti a magyarországi zsidóság rövid történetét a középkortól 1920-ig, a zsidótörvényeket és végrehajtásukat, a munkaszolgálat 1939 és 1945 közötti történetét, a jogfosztás, kifosztás és gettósítás, valamint a deportálások történetét, valamint a magyar zsidó emberek Auschwitz-Birkenauban történt legyilkolását.
Az ENSZ-közgyűlés 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává január 27-ét. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Forrás: STOP/MTI |
STOP
címkék
holokauszt, emléknap, Auschwitz-Birkenau, Szita Szabolcsa rovat további hírei
A Fidesz civiljei feljelentették, a Fidesz médiahatósága vizsgálja a Klubrádiót
Ausztriában kapták el, 2001 óta keresték a kegyetlen gyilkost
Lecsaptak a hálózatra Debrecenben
Diplomata, nem turista - ennyit utaztak eddig a minisztériumok
Nem a HM, a HM EI vett autókat 130 millióért
Buszokat, vonatokat ürítettek ki a heccelődő miatt - súlyos büntetés vár rá
Füst a Gellért szálló pincéjében - a tűzoltók szerint nincs veszély
