Az Országgyűlés honlapján a médiatanács tevékenységéről szóló beszámoló
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
Öles léptekkel a Balkán felé: trafikmutyi és "cigi okosban"
"Én biztosan nem tennék ilyet" - ByeAlex kinyitotta a száját
1/10
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a tavalyi 43 ülésén összesen 2050 döntést hozott - derül ki a médiatanács 2011-es tevékenységéről szóló beszámolóból, amelyet pénteken nyújtott be az Országgyűlés elé a hatóság.
A mintegy 250 oldalas dokumentum érinti a médiatanács működését, azon belül az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozatát, amely hatályon kívül helyezte a médiaszabályozás egyes passzusait. Egy fejezet foglalkozik a véleményszabadság helyzetével, a médiában működők tulajdoni helyzetével, a rádiók és televíziók jogosultságaival, valamint a média gazdasági helyzetének és pénzügyi feltételeinek alakulásával.
A médiatanács tevékenységével foglalkozó fejezet érinti a testület döntéseit és a folyamatban lévő ügyeit, peres eljárásait, valamint az Európai Bizottság részére készített beszámolót is tartalmazza. Külön fejezet foglalkozik a tartalomelemzéssel és a támogatásokkal.
Szalai Annamária, a médiatanács elnöke bevezetőjében kitér arra, hogy a beszámoló az új médiatörvények alkalmazásának első egy évéről szól. A testület ennek megfelelően olyan díjmodellt alakított ki, amelyeknek köszönhetően a médiaszolgáltatási díjak csökkentek és arányossá váltak.
Folytatódott a lejáró rádiós frekvenciák újrapályáztatása: a tanács tavaly 51 pályázati felhívást tett közzé, 8-ban pedig nyertest is hirdetett, a korábbi jogosultakkal pedig összesen 184 alkalommal kötött ideiglenes, 60 napos szerződést - derül ki az elnöki bevezetőből.
A dokumentum politikusok médiahasználatára vonatkozó statisztikái szerint tavaly 6 százalékponttal emelkedett a kormányoldal megjelenése a hír- és politikai műsorokban, 65-ről 71 százalékra.
A beszámoló tartalmazza azt is, hogy a korábbi törvény értelmében 161 nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltató működött Magyarországon, közülük 81 kérte átminősítését közösségi médiaszolgáltatóvá, ebből a médiatanács 50-et ismert el. Az el nem ismert szolgáltatók kereskedelmi jellegűvé váltak.
A dokumentum statisztikáiból megismerhetők a rádiózási, televíziózási szokások, a legnézettebb műsorok, internetezési, filmforgalmazási adatok, és a könyvkiadás mutatói, emellett megismerhetők belőle a reklámköltések is.
Forrás: MTI |
STOP
A mintegy 250 oldalas dokumentum érinti a médiatanács működését, azon belül az Alkotmánybíróság tavaly decemberi határozatát, amely hatályon kívül helyezte a médiaszabályozás egyes passzusait. Egy fejezet foglalkozik a véleményszabadság helyzetével, a médiában működők tulajdoni helyzetével, a rádiók és televíziók jogosultságaival, valamint a média gazdasági helyzetének és pénzügyi feltételeinek alakulásával.
A médiatanács tevékenységével foglalkozó fejezet érinti a testület döntéseit és a folyamatban lévő ügyeit, peres eljárásait, valamint az Európai Bizottság részére készített beszámolót is tartalmazza. Külön fejezet foglalkozik a tartalomelemzéssel és a támogatásokkal.
Szalai Annamária, a médiatanács elnöke bevezetőjében kitér arra, hogy a beszámoló az új médiatörvények alkalmazásának első egy évéről szól. A testület ennek megfelelően olyan díjmodellt alakított ki, amelyeknek köszönhetően a médiaszolgáltatási díjak csökkentek és arányossá váltak.
Folytatódott a lejáró rádiós frekvenciák újrapályáztatása: a tanács tavaly 51 pályázati felhívást tett közzé, 8-ban pedig nyertest is hirdetett, a korábbi jogosultakkal pedig összesen 184 alkalommal kötött ideiglenes, 60 napos szerződést - derül ki az elnöki bevezetőből.
A dokumentum politikusok médiahasználatára vonatkozó statisztikái szerint tavaly 6 százalékponttal emelkedett a kormányoldal megjelenése a hír- és politikai műsorokban, 65-ről 71 százalékra.
A beszámoló tartalmazza azt is, hogy a korábbi törvény értelmében 161 nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltató működött Magyarországon, közülük 81 kérte átminősítését közösségi médiaszolgáltatóvá, ebből a médiatanács 50-et ismert el. Az el nem ismert szolgáltatók kereskedelmi jellegűvé váltak.
A dokumentum statisztikáiból megismerhetők a rádiózási, televíziózási szokások, a legnézettebb műsorok, internetezési, filmforgalmazási adatok, és a könyvkiadás mutatói, emellett megismerhetők belőle a reklámköltések is.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
médiatanács, médiatörvénya rovat további hírei
Egy halott, négy sérült a 42-esen
Holtan emelték ki a kisteherautóból az elalvó sofőrt
Öles léptekkel a Balkán felé: trafikmutyi és "cigi okosban"
Pénzt és ékszert is raboltak az idős asszonyoktól
Helyszínen semmisítik meg a Várbazárnál talált bombát
További 1200 fős bővülést helyezett kilátásba Pintér
Magyarország hárommilliárd forintot utasít vissza - hiába titkolják a valódi okot
