2014. szeptember 21. vasárnap | 38. HÉT | 264. NAP | 14:08 | MÁTÉ, MIRELLA

Dőlnek a tabuk - Az egészségügyi szektor kihívásai

2012. augusztus 08. | 18:13
Az egészségügyi közkiadások folyamatos emelkedése jól ismert jelenség az Európai Unió országaiban. A növekvő terhek finanszírozása egyre nagyobb kihívást jelent az érintett államok költségvetése számára, amely az egészségügyi kiadások racionalizálását, illetve a költségek lefaragását teszi szükségessé.

Az Világbank adatai szerint az Európai Unió országai átlagosan 2000-ben még csak a GDP 8%-át (2010-ben a GDP 9%-a volt) fordították az egészségügyre, ami várhatóan tovább nő majd, és 2030-ra a GDP 14%-át fogja kitenni.

Magyarországon a szektorra fordított kiadások összege 2009-ben a GDP 7,4%-a volt, jelentős mértékben elmaradva olyan államokétól, mint Hollandia (12%), Franciaország (11,8%), vagy Németország (11,6%).

Az Unió egészét érintő jelenlegi gazdasági helyzet több tagállamban öltött már az ágazatot sújtó megszorításokban testet (például bércsökkentés, elbocsátás, generikus gyógyszerek fokozottabb támogatása), amely igencsak megnehezíti a szolgáltatások minőségének fenntartását. Az egészségügy számára - a nehéz gazdasági helyzeten túl - olyan tényezők, mint az öregedő társadalom, az egészségügyi technológiák és eljárások folyamatos bővülése, illetve ezek drágulása is kihívást jelent, amely hosszabb távon szemléletváltást sürget nem csupán az egyes tagállamok, de a társadalmak részéről is. A The Economist Intelligence Unit The future of healthcare in Europe címmel 2011-ben egy tanulmányt jelentetett meg, amely 28 vezető egészségügyi szakértő véleményét alapul véve fest képet az uniós államok egészségügyének prognosztizálható folyamatairól.

1. A szektort érintő költségnövekedés okairól

Az egészségügyre fordított források nem képesek lépést tartani a költségnövekedéssel, amely több okra vezethető vissza. Ilyen ok mindenekelőtt az öregedő társadalom, és ennek következményekét a krónikus betegségek terjedése. Európában 2000-ben még a népesség 16%-a volt 65 év feletti, ez az arány 2030-ra várhatóan már eléri a 24%-ot, növelve ezáltal a társadalomban előforduló akut betegségek (például demencia, stroke, cukorbetegség, szívpanaszok) előfordulásának esélyét.

A költségek növekedésének másik oka a technológiai vívmányok elterjedésének, és folyamatos bővülésének jelensége, amely egyrészről meghosszabbítja az életet, másrészt növeli az egészségügyi kiadásokat. A géntechnológia, a biotechnológia, a bioinformatika, és az e-egészségügy is sokat fejlődött az elmúlt években, amely nagymértékben hozzájárultak az emberi élettartam meghosszabbításához, és az életminőség javításához. Nagy áttörést jelentene az orvostudományban a rák, illetve a demencia ellenszerének felfedezése, így nem csoda, hogy anyagilag is óriási hangsúlyt fektetnek a gyógyszeripari, egészségügyi eszközgyártó és biotechnológiai cégek a kutatás-fejlesztésre.
A modern technológiának köszönhetően maguk a páciensek is költségnövelő tényezőként hatnak az egészségügyi szektorra, egyrészről, mivel az internet segítségével egyre inkább tudatos fogyasztóvá képezik magukat, másrészről a jóléti társadalmakra oly jellemző egészségtelen életmód (kevés mozgás, rossz táplálkozás) következtében, amely számos megbetegedésért felelős.

Szintén az egészségügy költségnövekedésének kedvez, hogy jellemzően a szektor jogi háttere és finanszírozási struktúrája túlságosan az akut betegségekre koncentrál, ahelyett, hogy a krónikus betegségek kezelését helyeznék előtérbe. Ez a jelenség az egészségügyi ellátórendszerek kialakulásával jelent meg az 1940-es, 1950-es években, amikor még az alultápláltság és a fertőzések veszélyeztették leginkább a népességet. Mára ez a szükséglet az életminőség javulásával teljesen megváltozott, hiszen mostanság már sokkal inkább a hosszú élettartam, az elhízás, illetve az egészségtelen életmód jelent kockázatot a lakosság egészségére. Ráadásul az egészségügy továbbra is járulékokból, valamint biztosítási díjakból kerül finanszírozása, amelynek előfeltétele egy nagy lélekszámú, egészséges, fiatal generáció megléte, amely az öregedő európai társadalmakban egyre inkább eltűnőben van.

2. A jövő egészségügyének várható trendjei

Az Unió államainak, az egészségügyi rendszerűk racionalizálása érdekében, meg kell határozniuk annak átalakításának mikéntjét. Ennek kapcsán olyan alapvető kérdésekben kell döntésre jutniuk, mint, hogy megoldást jelenthet-e a szektor európai szintű integrációja - hasonlóan a most alakulóban lévő fiskális harmonizációhoz -, vagy elég a nemzeti szintű szabályozás. Ezen kívül a közfinanszírozású vagy inkább a magánfinanszírozású egészségügy irányába kell haladni, illetve, hogy a betegségek megelőzésére (proaktív), vagy kezelésére (reaktív), érdemes inkább hangsúlyt fektetni.

A hatékonyság szempontjából elengedhetetlen a háziorvosok kapuőr szerepének növekedése, amely hazánkban is kiemelt eleme az egészségügyi kormányzat reformelképzeléseinek. Fontos lépés a költségek csökkentésének sorában a lakosság egészséges életmódra nevelése, hisz a megelőzés olcsóbb és kedvezőbb, - mind a beteg, mind a költségvetés szempontjából - mint a kezelés. Pont ezzel a céllal került hazánkban a népegészségügyi termékadó (chipsadó) bevezetésre, amely külön adóval sújtja, ezáltal drágítja, az egészségre káros anyagokat tartalmazó élelmiszereket, megkísérelve ezáltal egészséges táplálkozásra ösztönözni a fogyasztókat (Sajnos a helyes elképzelést felvállaló törvényi szabályozás az egyeztetés korlátozottsága miatt számos hiányosságot mutat, amit kapkodva igyekszik korrigálni a kormány, eleddig csekély eredménnyel - a szerk.). Ennek a logikáját követi nálunk a sokat vitatott cukorbetegeket sújtó legújabb jogszabályi rendelkezés is, miszerint a legkorszerűbb terápiát csupán a bizonyos életmód-előírást betartó páciensek kaphatnak. Ebből is látszik, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik a betegek saját egészségükért való felelősségvállalásért, csökkentve ezáltal a társadalmi szolidaritást a nemtörődöm páciensek iránt.

Az új évezred technikai vívmányai hívták életre az elektronikus egészségügy (e-health) gondolatát, amely fogalom alatt az információs és kommunikációs technológiákon alapuló eszközök használata értendő a megelőzés, a diagnózis felállítás, a kezelés, az egészségellenőrzés és az egészséges életmód területén. Ennek előfeltétele lenne egy átfogó, valamennyi páciensre kiterjedő egészségügyi adatbázis felállítása, amely eddig még egyetlen európai államban sem valósult meg. Elektronikus egészségbiztosítási kártya ugyan idén Németországban már bevezetésre került, de az egységes állami egészségügyi adatbázis felállítása még várat magára. Magyarországon az e-TAJ-kártya rendszer még csupán hiú ábránd, de az e-recept, uniós forrásokból, az Európai Kormányzati Operatív Program keretében, belátható időn belül megvalósulhat.

Végezetül, az egészségügyi rendszer hatékonysága növelésének szellemében prognosztizálhatóan csökkenni fog a bürokrácia, sőt bizonyos szintű jogszabályi liberalizáció is várható. Kreatívabb és rugalmasabb orvoslásra van szükség, amelyet nagyban akadályoz Európa szerte a merev jogszabályi háttér. Várhatóan egyre nagyobb hangsúly fog helyeződni a háziorvosok mellett - az ő kapuőrzői tehermentesítésük érdekében - a komplexebb feladatokat ellátó diplomás ápolók, sőt a gyógyszerészek munkájára is. Az egészségügy jogszabályi hátterét érintő másik sarkalatos pont a gyógyszeripar kutatás-fejlesztése, amelynek helyzete jelenleg érezhetően nehezebb, köszönhetően az állami egészségügyi kiadások racionalizálásának, valamint a bürokrácia növekedésének.

3. Az egészségügy lehetséges forgatókönyvei 2030-ig

A technológiai fejlődés várhatóan győzelmet fog aratni számos öregedéssel kapcsolatos krónikus betegség felett. Az emberek Nyugat-Európában produktívak lesznek még akár 100-110 évesen is, majd, hosszú betegeskedés helyett, gyors egészségromlás után fognak meghalni. Nagyobb lesz a szerepe az e-egészségügynek, és olyan személyes egészségügyi információkat tartalmazó magánkézben lévő internetes szolgáltatások, mint amilyen Google Health volt. Ezek összekapcsolásra kerülnek majd az állami egészségügyi információs rendszerrel. Megjelenik a "felelősségteljes innováció" az egészségügyi kutatás-fejlesztés területén, amely jobban, azaz kevésbé profitorientáltan fogja kielégíteni az európai társadalmak igényeit.

Várhatóan egy uniós szintű egészségügyi rendszer kerül kialakításra, amelynek keretében a szektor államokon átívelő integrációja valósul meg a források racionalizálása érdekében. Ezt elősegítendő, egységesítésre kerülnek az ágazati szakmai előírások, valamint a képzési/továbbképzési rendszerek is.

A jövőben a betegségkezelésről az egészségmegőrzésre helyeződik át a hangsúly, és ennek érdekében több forrás kerül elkülönítésre védőoltásokra, újszülött ellátásra, az egészséges életmódot hirdető felvilágosító programokra, valamint sportlétesítmények kialakítására. Az elkövetkező két évtizedben azonban várhatóan maradni fog az egészségügy finanszírozásának jelenlegi struktúrája, nevezetesen a kiadások járulékokból valamint biztosítási díjakból való fedezése.

Az európai államok még ebben az évtizedben átcsoportosítják az egészségügyi kiadásaikat, és az egész társadalomra kiterjedő egészségügyi finanszírozás helyett a forrásokat az elesettebb rétegek támogatására fogják összpontosítani, csökkentendő ezáltal a mélyülő társadalmi különbségeket. Az ágazat finanszírozását várhatóan egyre növekvő mértékben a magánbiztosítók fogják végezni, és az állami költségvetés csupán a legszegényebb rétegek egészségügyi ellátását fogja fedezni, és a kormányzat feladata pedig leginkább a népesség egészségügyi felvilágosítására, és az egészséges életmódra való nevelésre fog korlátozódni.

4. Összegzés

Az Economist Intelligence Unit által megkérdezett szakértők tehát egy költséghatékonyabb, össztársadalmi szempontból kevésbé szolidáris egészségügyi rendszert prognosztizálnak, amely Európában példátlan mértékben fog támaszkodni a magánbiztosítókra, illetve a társadalmakon átívelő elektronikus adatbázisokra. Mindezek megvalósulásának csírái már ma is tetten érhetők az uniós tagállamok egészségügyi rendszereiben, köztük hazánkban is. A Semmelweis Terv is célul tűzte ki egy hatékonyabb, egységesebb struktúra kialakítását, amely - a nyugati törekvésekkel összhangban - a betegségek megelőzésére kíván hangsúlyt fektetni. Ugyan egy államokon átívelő uniós szintű egységes egészségügyi rendszer kialakítása egyelőre még elég futurisztikusnak tűnik, mégis az Unióban jelenleg végbemenő integrációs folyamatok a monetáris politika területén, előrevetítenek egy esetlegesen később megvalósulható, a jelenleginél lényegesen szorosabb harmonizáció lehetőségét a betegellátás területén. Egy biztos, az egészségügyi struktúraváltás elengedhetetlen az ellátás színvonalának fenntartása érdekében, amely minden valószínűség szerint meg fog dönteni néhány, eddig szentnek tekintett tabut, nevezetesen a tagállami szintű egészségügyi kormányzat függetlenségét, másrészt a szektor közfinanszírozásának uralmát. Ennek megvalósítása azonban a rövid távú, és az egy választási ciklusban gondolkodó politikával való szakítást fogja megkövetelni nem csupán hazánk, hanem valamennyi uniós tagállam politikai döntéshozóitól is.


Szerző: Farkas Réka   |  egyéb írások a szerzőtől »   |   Forrás: Méltányosság Politikaelemző Központ   |   STOP

címkék
Európai Unió, Méltányosság Politikaelemző Központ, egészségügy


a rovat további hírei
Erdő Péter szerint az Európai Unióban nem divat a vallás Halálra gázolták a gyalogost Kevesebben szavazhatnak az önkormányzati választáson Harminc milliárdból fejlesztették a szegedi tömegközlekedést Tényleg a jegybanké a felelősség? Világháborús emlékművet újítottak fel Szentgáton 28 millió forintnyi csempészcigivel lebukni kissé ciki
FRISS HÍREK Több friss hír »
2014.09.21. 14:05
A skót népszavazással kampányolnak a boszniai szerbek
2014.09.21. 13:45
Megy tovább a Versfilmek sorozat
2014.09.21. 13:25
Ismét kiadják Callas összes stúdiófelvételét
2014.09.21. 13:05
Unalmas lehet a jövő hét
2014.09.21. 12:45
Erdő Péter szerint az Európai Unióban nem divat a vallás
2014.09.21. 12:25
Rihanna volt párjagyereket akar
2014.09.21. 12:25
Halálra gázolták a gyalogost
2014.09.21. 12:05
Jönnek a középfutamok és a döntők
2014.09.21. 11:46
Vitték a MOL Bubit, mint a cukrot
2014.09.21. 10:47
Nem jutott uniós pénz
2014.09.21. 10:27
Kevesebben szavazhatnak az önkormányzati választáson
2014.09.21. 10:25
Újból összejött a sztárpár!
2014.09.21. 10:07
Robottechnológiát vezetnek be Soroksáron
2014.09.21. 09:59
Putyin Lengyelország és Románia megtámadásával fenyegetőzött
2014.09.21. 09:47
Vörös Szilvia nyert
2014.09.21. 09:27
Előadásokkal emlékeznek az elfeledett Teleki téri zsidósága
2014.09.21. 09:10
Ledózerolta a Szeged a Balmazújvárost
2014.09.21. 09:05
Színpadról az óvodába
2014.09.21. 08:53
Harminc milliárdból fejlesztették a szegedi tömegközlekedést
2014.09.21. 08:36
Történészek csemegéje ez a fesztivál
2014.09.21. 08:18
A Szomszédokkal ünnepelték a gazdagréti lakótelepet
2014.09.21. 07:23
A braziloknak bejött az élet
2014.09.21. 06:55
Bűbájkomédia premierért menjünk most színházba
2014.09.21. 06:23
Tényleg a jegybanké a felelősség?
2014.09.21. 06:17
Világháborús emlékművet újítottak fel Szentgáton
2014.09.21. 06:10
Éjjel-Nappal Marci: össze vagyok törve
2014.09.21. 05:33
Megy a riói olimpiára Berecz Zsombor
2014.09.20. 22:44
28 millió forintnyi csempészcigivel lebukni kissé ciki
2014.09.20. 22:20
Molnár Anikó: ezért is csalódtam olyan sokat
2014.09.20. 22:20
Íme a Vajdasági Magyar Drámaíró Verseny témája
TOP HÍREK
1/5
fotó, videó
CHF / HUF
257.91

címkefelhő
kövesse a STOP-ot
a facebookon
Sosanne a szőke ciklon
Kedveli a bevállalós pasikat, hiszen ő is mindent bevállal.
Anna a konyhatündér
Mindent és mindenkit megfőz a tüzes szemű Annácska.
Ő a fény az éjszakában
A csodálatos Eleanore, bájával még az éjszaka sötétjét is beragyogja.