Egyetemi oktatók nyílt levele: ragaszkodni kell az európai standardokhoz
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
1/10
Nyílt levélben fordult a Magyar Rektori Konferenciához több egyetemi oktató és nyelvvizsgáztatási szakember, akik arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézményi belső vizsgáztatás során is ragaszkodni kell a közös európai nyelvi szintrendszer standardjaihoz.
Az MTI-hez szerdán eljuttatott dokumentumban felidézik, az új nemzeti felsőoktatási törvény lehetővé teszi az egyetemek számára, hogy azon korábbi hallgatóik, akik nyelvvizsga híján már legalább három éve nem tudták átvenni az egyetemi végzettséget tanúsító oklevelüket, mégis hozzájuthassanak diplomájukhoz, amennyiben 2016-ig az egyetem által szervezett külön nyelvi záróvizsgát tesznek.
Mivel a használható nyelvtudás előírása a diplomázók számára fontos társadalmi elvárást tükröz, a szakemberek nem tartják hosszú távon jó megoldásnak a követelmények leszállítását - olvasható a 15 oktatási szakértő és oktató által aláírt közleményben, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyetemek hatáskörében végzett belső vizsgáztatás során is ragaszkodni kell a közös európai nyelvi szintrendszer standardjaihoz, és fontos, hogy az idegen nyelvek használata a jövőben mindenütt épüljön be a rendes tanulmányi követelmények rendszerébe.
Rozgonyi Zoltán nyelvoktatási szakértő közölte: a nyílt levél elsősorban arra hívja fel a rektori konferencia figyelmét, hogy átlátható és szakmailag vállalható követelményeket az egyetemek csak úgy tudnak érvényesíteni, ha a saját szervezésű nyelvi záróvizsgákon - a nyelvvizsgákhoz hasonlóan - az egységes európai nyelvi szintrendszert alkalmazzák. Ettől persze az "amnesztiával", illetve az akkreditált nyelvvizsgával megszerezett diplomák értéke nem feltétlenül lesz azonos az álláspiacon, de legalább a mögöttük álló nyelvtudás összehasonlítható lehet - mutatott rá.
Az oktatási szakemberek szerint az egyetemet középfokú idegennyelv-tudás nélkül elvégzők 20-25 ezerre becsült számáért az egykori hallgatók mellett az egyetemek maguk is felelősek. Emlékeztetnek arra, hogy a felsőoktatás elsődleges feladata már nem az idegen nyelvek megtanítása, hanem azok használatának elősegítése azáltal, hogy az oktatási programjuk természetes részének tekintik a tantárgyi szakismeretek és a szakirodalom idegen nyelven is történő feldolgozását. A diákokkal szembeni alapvető elvárások érvényesítése tehát nem csupán a záróvizsgák feladata, hanem annak az egyetemi-főiskolai oktatás hétköznapjaiban is meg kell jelennie, ha az intézmény naprakész ismeretekkel és rugalmasan alkalmazható készségekkel rendelkező hallgatókat kíván képezni.
Forrás: MTI |
STOP
Az MTI-hez szerdán eljuttatott dokumentumban felidézik, az új nemzeti felsőoktatási törvény lehetővé teszi az egyetemek számára, hogy azon korábbi hallgatóik, akik nyelvvizsga híján már legalább három éve nem tudták átvenni az egyetemi végzettséget tanúsító oklevelüket, mégis hozzájuthassanak diplomájukhoz, amennyiben 2016-ig az egyetem által szervezett külön nyelvi záróvizsgát tesznek.
Mivel a használható nyelvtudás előírása a diplomázók számára fontos társadalmi elvárást tükröz, a szakemberek nem tartják hosszú távon jó megoldásnak a követelmények leszállítását - olvasható a 15 oktatási szakértő és oktató által aláírt közleményben, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyetemek hatáskörében végzett belső vizsgáztatás során is ragaszkodni kell a közös európai nyelvi szintrendszer standardjaihoz, és fontos, hogy az idegen nyelvek használata a jövőben mindenütt épüljön be a rendes tanulmányi követelmények rendszerébe.
Rozgonyi Zoltán nyelvoktatási szakértő közölte: a nyílt levél elsősorban arra hívja fel a rektori konferencia figyelmét, hogy átlátható és szakmailag vállalható követelményeket az egyetemek csak úgy tudnak érvényesíteni, ha a saját szervezésű nyelvi záróvizsgákon - a nyelvvizsgákhoz hasonlóan - az egységes európai nyelvi szintrendszert alkalmazzák. Ettől persze az "amnesztiával", illetve az akkreditált nyelvvizsgával megszerezett diplomák értéke nem feltétlenül lesz azonos az álláspiacon, de legalább a mögöttük álló nyelvtudás összehasonlítható lehet - mutatott rá.
Az oktatási szakemberek szerint az egyetemet középfokú idegennyelv-tudás nélkül elvégzők 20-25 ezerre becsült számáért az egykori hallgatók mellett az egyetemek maguk is felelősek. Emlékeztetnek arra, hogy a felsőoktatás elsődleges feladata már nem az idegen nyelvek megtanítása, hanem azok használatának elősegítése azáltal, hogy az oktatási programjuk természetes részének tekintik a tantárgyi szakismeretek és a szakirodalom idegen nyelven is történő feldolgozását. A diákokkal szembeni alapvető elvárások érvényesítése tehát nem csupán a záróvizsgák feladata, hanem annak az egyetemi-főiskolai oktatás hétköznapjaiban is meg kell jelennie, ha az intézmény naprakész ismeretekkel és rugalmasan alkalmazható készségekkel rendelkező hallgatókat kíván képezni.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Orbán-kormány, felsőoktatás, nyelvvizsgaa rovat további hírei
Sakálkölykök születtek a Budakeszi Vadasparkban
Ettől az esőtől még nem lélegezhetnek fel az allergiások
Két férfi és egy nő fújta meg az ékszereket
Selmeczi Gabriella benyúlna a nyugdíjtörvénybe
Betámadta az LMP a fideszes képviselő irodáját
Rablást hazudott, hogy fedezze a balesetet
Kozma atya viszi tovább a Máltai Szeretetszolgálatot
