Gyűlölet-bűncselekmények miatt fordultak Navracsicshoz
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Nyílt levélben kereste meg Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztert öt hazai jogvédő szervezet azért, hogy nemtetszésüket fejezzék ki a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szabályozás miatt. A civilek szerint korábban számos nemzetközi kritika is érte a törvényt.
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az új Büntető Törvénykönyv (Btk) jelenleg is zajló kodifikációja kapcsán tekintették át a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.
A jogvédők az elemzést követően arra a megállapításra jutottak, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés a hazai jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik.
Az öt civil szervezet ezért január 31-én közös levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, amelyben azt kérték a fideszes politikustól, hogy biztosítson számukra személyes egyeztetési lehetőséget az új Büntető Törvénykönyv kodifikációjáért felelős minisztériumi szakemberekkel kutatásuk eredményeinek, javaslataink megosztásának céljából.
A közös levélben megfogalmazott javaslatok célja az volt, hogy a szabályozás javításán keresztül segítsék a jogalkalmazók munkáját a gyűlölet-bűncselekmények hatékony nyomozása és az elkövetők megfelelő felelősségre vonása érdekében - tették hozzá a civilek.
Sokakat kihagytak
Az aláírók többek között nehezményezték, hogy a törvény egyes szakaszai a gyűlölet-bűncselekmények fontos elkövetési magatartásait nem fedik le. "Ezért álláspontunk szerint indokolt minimálisan a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körébe tartozó zaklatás, illetőleg a vagyon elleni bűncselekmények körébe tartozó rongálás esetében az előítéletes indítékból történő elkövetés minősített esetként vagy külön tényállásként történő szabályozása" - írják.
A szervezetek szerint a szabályozásban hatalmas szükség lenne a gyűlölet-bűncselekményeknek gyakran kitett, de a szövegben meg nem nevezett csoportok (szexuális irányultság, nemi identitás, fogyatékosság szerinti) említésére is.
Szükséges továbbá a "lakosság egyes csoportjai" fordulat pontosabb meghatározása, mivel e tényállások potenciálisan olyan esetekben is használhatók, amelyek nem illeszkednek a gyűlölet-bűncselekmények nemzetközileg elfogadott fogalmába (szurkolócsoportok közötti összecsapások) - mutattak rá.
A miniszternek címzett levél utolsóként leszögezte, "szükséges a közösség tagja elleni erőszak más bűncselekményekkel (emberölés, testi sértés) halmazatban történő megállapíthatósága kérdésének tisztázása is.
Az öt jogvédő szervezet egyébként évek óta foglalkozik a rasszista, homofób, antiszemita indíttatású, vagy egyéb előítéletességen alapuló bűncselekmények elleni hatósági fellépés hiányosságaival.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az új Büntető Törvénykönyv (Btk) jelenleg is zajló kodifikációja kapcsán tekintették át a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó hatályos büntetőjogi szabályozást.
A jogvédők az elemzést követően arra a megállapításra jutottak, hogy a gyűlölet-bűncselekmények elleni, nemzetközi szervezetek által is gyakran kritizált erőtlen fellépés a hazai jogi szabályozás hiányosságaiból is adódik.
Az öt civil szervezet ezért január 31-én közös levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez, amelyben azt kérték a fideszes politikustól, hogy biztosítson számukra személyes egyeztetési lehetőséget az új Büntető Törvénykönyv kodifikációjáért felelős minisztériumi szakemberekkel kutatásuk eredményeinek, javaslataink megosztásának céljából.
A közös levélben megfogalmazott javaslatok célja az volt, hogy a szabályozás javításán keresztül segítsék a jogalkalmazók munkáját a gyűlölet-bűncselekmények hatékony nyomozása és az elkövetők megfelelő felelősségre vonása érdekében - tették hozzá a civilek.
Sokakat kihagytak
Az aláírók többek között nehezményezték, hogy a törvény egyes szakaszai a gyűlölet-bűncselekmények fontos elkövetési magatartásait nem fedik le. "Ezért álláspontunk szerint indokolt minimálisan a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények körébe tartozó zaklatás, illetőleg a vagyon elleni bűncselekmények körébe tartozó rongálás esetében az előítéletes indítékból történő elkövetés minősített esetként vagy külön tényállásként történő szabályozása" - írják.
A szervezetek szerint a szabályozásban hatalmas szükség lenne a gyűlölet-bűncselekményeknek gyakran kitett, de a szövegben meg nem nevezett csoportok (szexuális irányultság, nemi identitás, fogyatékosság szerinti) említésére is.
Szükséges továbbá a "lakosság egyes csoportjai" fordulat pontosabb meghatározása, mivel e tényállások potenciálisan olyan esetekben is használhatók, amelyek nem illeszkednek a gyűlölet-bűncselekmények nemzetközileg elfogadott fogalmába (szurkolócsoportok közötti összecsapások) - mutattak rá.
A miniszternek címzett levél utolsóként leszögezte, "szükséges a közösség tagja elleni erőszak más bűncselekményekkel (emberölés, testi sértés) halmazatban történő megállapíthatósága kérdésének tisztázása is.
Az öt jogvédő szervezet egyébként évek óta foglalkozik a rasszista, homofób, antiszemita indíttatású, vagy egyéb előítéletességen alapuló bűncselekmények elleni hatósági fellépés hiányosságaival.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
a rovat további hírei
A Fidesz úgy tudja, mindent elmondtak a Közgépről - nem akarnak vizsgálóbizottságot
Sakálkölykök születtek a Budakeszi Vadasparkban
Ettől az esőtől még nem lélegezhetnek fel az allergiások
Két férfi és egy nő fújta meg az ékszereket
Selmeczi Gabriella benyúlna a nyugdíjtörvénybe
Betámadta az LMP a fideszes képviselő irodáját
Rablást hazudott, hogy fedezze a balesetet
