Horthy-menet, vezényszó, menetelés - ők már az oviban is így csinálták?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Bizonyítottság hiányában felmentette a Magyar Gárda újraszervezésével vádolt Kormány Sándort a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB); a hétfőn kihirdetett ítélet nem jogerős.
A férfit egyesülési joggal való visszaéléssel vádolta az ügyészség, mert - álláspontja szerint - a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős ítéletével feloszlatott Magyar Gárdával gyakorlatilag azonos szervezetet akart létrehozni.
A vádirat három esetet is rögzít, amikor Kormány Sándor az ügyészség szerint az Új Magyar Gárda budapesti kapitányaként fellépve gyűlést, beszédeket tartott, tagtoborzást folytatott, az őt igazoltató rendőrök adatfelvételi lapokat találtak nála, vagy éppen a XI. kerületi Bartók Béla úton vezényelte a Magyar Gárda egyenruhájában, zárt alakzatban vonuló csoportját.
A középkorú vádlott egy korábbi tárgyaláson elmondta, hogy az Országgyűlés Hivatalában hivatalsegédként dolgozik, középfokú közgazdasági szakképesítése van. Állítása szerint az Új Magyar Gárda teljesen más, mint a feloszlatott Magyar Gárda, célja a magyar hagyományok őrzése és a magyar érdekek védelme volt. Az összejöveteleken a vádlott - korábbi vallomása szerint - maga is tartott előadásokat a magyar történelemről, például az Árpád-házi királyokról. Ismerősök nyújtottak ebben a körben baráti segítséget egymásnak, de találkoztak például olyankor is, ha egyikük gyermekének megszületését ünnepelték.
Azzal kapcsolatban, hogy öltözetük hasonlított a Magyar Gárdáéra, a vádlott korábban azt hangsúlyozta: nem volt egy és ugyanaz a ruházatuk, nem volt előírás, hogy ki, milyen külsőségekkel fejezze ki összetartozását, ezt mindenki maga dönthette el. A vádlott elmondta azt is az egyik korábbi tárgyaláson, hogy az ősi magyar viselet többnyire fekete és fehér színekből tevődik össze, amikor pedig az alakzatban vonulás került szóba, megjegyezte: az óvodában is így közlekedtek. "Volt, hogy kapitánynak szólítottak, de szólíthattak kormánynak is, hisz ez a nevem" - jegyezte meg Kormány Sándor, mikor budapesti gárdakapitányi tisztségére terelődött a szó a korábbi tárgyaláson.
A vádlott az eljárás során következetesen tagadta bűnösségét, ügyvédje a perbeszédben, az előző tárgyaláson felmentést kért, miközben az ügyészség a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta.
A hétfői tárgyaláson az elsőfokú bíróság a felmentő ítélet szóbeli indokolásában kifejtette: a vádbeli három tényállás - két, sörözőben lezajlott összejövetel, illetve a Horthy-menet - alapján nem volt bizonyítható, hogy a férfi valóban a Fővárosi Ítélőtábla által polgári perben 2009 nyarán jogerősen feloszlatott Magyar Gárdával gyakorlatilag azonos szervezetet hozott volna létre, illetve az abban az ítéletben tilalmazott rasszista jellegű cselekményekre buzdított volna, vagy ezek élére állt volna.
A vádbeli bűncselekmény bizonyításához, illetve a fenyegetés, félelemkeltés megállapításához nem elegendő, hogy Kormány Sándor ismerősei, elvbarátai élén fekete-fehér formaruhában menetelt a főváros utcáin egy bejelentett rendezvényen, ahol vezényszavak, beszédek hangzottak el - hangzott el az indokolásban.
A büntetőbíró megjegyezte, hogy a polgári bíróság korábbi, a Magyar Gárda feloszlatásáról rendelkező ítéletében megjelölte azokat a magatartásokat, amelyeket tilalmaz, így például a rasszista, cigányokat üldöző, fenyegető, félelemkeltő cselekményeket. A büntetőügyben azt nem sikerült bizonyítani, hogy a vádlott irányítóként ezeknek a tevékenységeknek a folytatása érdekében dolgozott volna.
A bíróság kifejtette: egy szervezet betiltásával az egykor a szervezethez tartozó emberek véleménye még nem szűnt meg, annak kinyilvánítását pedig csak akkor lehet szankcionálni, ha a közrendet, a törvényt sérti.
A szóbeli indokolás során elhangzott, hogy állítólag egyes, a vádlotthoz köthető összejöveteleken rendőrök is részt vettek, ám ezek a személyek magasabb érdekből nem kaptak felmentést titoktartási kötelezettségük alól és így a büntetőperben sem tehettek vallomást.
Az ügyészség bűnösség megállapításáért fellebbezett a PKKB elsőfokú, felmentő ítélete ellen, így a büntetőper várhatóan a Fővárosi Törvényszéken folytatók másodfokon. A vádbeli egyesülési joggal visszaélés vétsége a törvény szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Forrás: MTI |
STOP
A férfit egyesülési joggal való visszaéléssel vádolta az ügyészség, mert - álláspontja szerint - a Fővárosi Ítélőtábla 2009. júliusi jogerős ítéletével feloszlatott Magyar Gárdával gyakorlatilag azonos szervezetet akart létrehozni.
A vádirat három esetet is rögzít, amikor Kormány Sándor az ügyészség szerint az Új Magyar Gárda budapesti kapitányaként fellépve gyűlést, beszédeket tartott, tagtoborzást folytatott, az őt igazoltató rendőrök adatfelvételi lapokat találtak nála, vagy éppen a XI. kerületi Bartók Béla úton vezényelte a Magyar Gárda egyenruhájában, zárt alakzatban vonuló csoportját.
A középkorú vádlott egy korábbi tárgyaláson elmondta, hogy az Országgyűlés Hivatalában hivatalsegédként dolgozik, középfokú közgazdasági szakképesítése van. Állítása szerint az Új Magyar Gárda teljesen más, mint a feloszlatott Magyar Gárda, célja a magyar hagyományok őrzése és a magyar érdekek védelme volt. Az összejöveteleken a vádlott - korábbi vallomása szerint - maga is tartott előadásokat a magyar történelemről, például az Árpád-házi királyokról. Ismerősök nyújtottak ebben a körben baráti segítséget egymásnak, de találkoztak például olyankor is, ha egyikük gyermekének megszületését ünnepelték.
Azzal kapcsolatban, hogy öltözetük hasonlított a Magyar Gárdáéra, a vádlott korábban azt hangsúlyozta: nem volt egy és ugyanaz a ruházatuk, nem volt előírás, hogy ki, milyen külsőségekkel fejezze ki összetartozását, ezt mindenki maga dönthette el. A vádlott elmondta azt is az egyik korábbi tárgyaláson, hogy az ősi magyar viselet többnyire fekete és fehér színekből tevődik össze, amikor pedig az alakzatban vonulás került szóba, megjegyezte: az óvodában is így közlekedtek. "Volt, hogy kapitánynak szólítottak, de szólíthattak kormánynak is, hisz ez a nevem" - jegyezte meg Kormány Sándor, mikor budapesti gárdakapitányi tisztségére terelődött a szó a korábbi tárgyaláson.
A vádlott az eljárás során következetesen tagadta bűnösségét, ügyvédje a perbeszédben, az előző tárgyaláson felmentést kért, miközben az ügyészség a bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta.
A hétfői tárgyaláson az elsőfokú bíróság a felmentő ítélet szóbeli indokolásában kifejtette: a vádbeli három tényállás - két, sörözőben lezajlott összejövetel, illetve a Horthy-menet - alapján nem volt bizonyítható, hogy a férfi valóban a Fővárosi Ítélőtábla által polgári perben 2009 nyarán jogerősen feloszlatott Magyar Gárdával gyakorlatilag azonos szervezetet hozott volna létre, illetve az abban az ítéletben tilalmazott rasszista jellegű cselekményekre buzdított volna, vagy ezek élére állt volna.
A vádbeli bűncselekmény bizonyításához, illetve a fenyegetés, félelemkeltés megállapításához nem elegendő, hogy Kormány Sándor ismerősei, elvbarátai élén fekete-fehér formaruhában menetelt a főváros utcáin egy bejelentett rendezvényen, ahol vezényszavak, beszédek hangzottak el - hangzott el az indokolásban.
A büntetőbíró megjegyezte, hogy a polgári bíróság korábbi, a Magyar Gárda feloszlatásáról rendelkező ítéletében megjelölte azokat a magatartásokat, amelyeket tilalmaz, így például a rasszista, cigányokat üldöző, fenyegető, félelemkeltő cselekményeket. A büntetőügyben azt nem sikerült bizonyítani, hogy a vádlott irányítóként ezeknek a tevékenységeknek a folytatása érdekében dolgozott volna.
A bíróság kifejtette: egy szervezet betiltásával az egykor a szervezethez tartozó emberek véleménye még nem szűnt meg, annak kinyilvánítását pedig csak akkor lehet szankcionálni, ha a közrendet, a törvényt sérti.
A szóbeli indokolás során elhangzott, hogy állítólag egyes, a vádlotthoz köthető összejöveteleken rendőrök is részt vettek, ám ezek a személyek magasabb érdekből nem kaptak felmentést titoktartási kötelezettségük alól és így a büntetőperben sem tehettek vallomást.
Az ügyészség bűnösség megállapításáért fellebbezett a PKKB elsőfokú, felmentő ítélete ellen, így a büntetőper várhatóan a Fővárosi Törvényszéken folytatók másodfokon. A vádbeli egyesülési joggal visszaélés vétsége a törvény szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
Magyar Gárda, egyesülési jog, bírósága rovat további hírei
A Fidesz úgy tudja, mindent elmondtak a Közgépről - nem akarnak vizsgálóbizottságot
Sakálkölykök születtek a Budakeszi Vadasparkban
Ettől az esőtől még nem lélegezhetnek fel az allergiások
Két férfi és egy nő fújta meg az ékszereket
Selmeczi Gabriella benyúlna a nyugdíjtörvénybe
Betámadta az LMP a fideszes képviselő irodáját
Rablást hazudott, hogy fedezze a balesetet
