Kutyavilág Magyarországon - hol szívódik fel a pénz?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
A Vidékfejlesztési Minisztérium a kóbor kutyák számának csökkentését, a menhelyi örökbefogadások számának növekedését, felelős állattartási magatartás kialakítását tűzte zászlajára. A javaslatok megvalósíthatóságáról a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnökét kérdezte a STOP.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29.244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.
"Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel" - olvasható a VM által jegyzett dokumentumban. - A chip beültetésre rábírás akkor hatékony, ha van országos nyilvántartás és ez az interneten bárki számára hozzáférhető - állítja a STOP-nak nyilatkozó Dr. Czerny Róbert, a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnöke. Mint mondja, ekkor sem biztos, hogy egy szökött kutyát utol lehet érni, meg lehet találni még mielőtt egy autó elüti, vagy a vadász elejti. Ugyanis a chip 10-20 cm-ről olvasható le, és egy hanyatt-homlok menekülő, szökött állathoz közel férkőzni chipleolvasóval lehetetlen.
A tárca közleményében az áll: a törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött a civil állatvédelmi szervezetekkel. Ezzel szemben Czerny szerint nem igaz, hogy a VM figyelembe vette a civil állatvédő szervezetek véleményét, mert akkor meghallotta volna azt is, hogy törvényben rögzítetten, kötelezően kellene a menhelyeket támogatni az ebrendészeti hozzájárulásokból.
- A gyepmesterektől pedig fokozatosan el kellene venni az állatbefogások jogát - teszi hozzá az alapítvány elnöke. Szerinte az állatvédő szemlélet nem jellemző a gyepmesterekre. Az állatvédő úgy tapasztalja, hazánkban 10 szökött kutyából 8-at biztosan az állatvédő szervezetek, a lelkes és az állatokat féltő civilek találnak meg hétvégi telefonügyelettel, internetes S.O.S.-üzenetekkel.
Czerny doktor szerint a VM elfelejti számon kérni az önkormányzatokat és azok gyepmestereit, hogy az elmúlt 2 évben hány darab kóbor vagy csak időlegesen megszökött (például szilveszteri petárdázások miatt) befogott kutya esetében született jogszerű határozat a kutya elhelyezéséről vagy esetleges elkobzásáról. Ezt ugyanis az állatvédelmi törvény 2009-es módosítása kötelezően előírja.
Mivel főleg az időlegesen kóborló (tehát ki nem dobott, de szökött) kutya állatvédelmi hatósági (jegyzői) határozat nélküli befogása, elvitele, elkobzása a magántulajdon sérelmét valósítja meg. Azok az önkormányzatok, amelyek jövőre is törvénysértően járnak el, számíthatnak az állatvédők, állattulajdonosok velük szemben indítandó pereire.
A VM közlemény értelmében az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6 ezer forint. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.
- Addig, amíg sem a chip, sem az ivartalanítás költsége nem lesz országosan egységáras, addig minden kutyatulajdonos tudni fogja, hogy az ebrendészeti hozzájárulás ezzel történő kiváltása egy szűk állatorvosi lobbi anyagi érdekeit tükrözi, amelyhez sajnos a jogszabály-módosítási folyamatban a "legjobb módú" és állatorvosokat foglalkoztató pesti állatvédelmi szervezetek is segédkezet nyújtottak! - állítja Czerny Róbert.
Szerző: Bencsik Gyula | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közleménye szerint az elszabadult ebek számának csökkentése a kutyák nyilvántartásával, valamint minél szélesebb körű egyedi jelölésükkel és ivartalanításukkal oldható meg. A probléma jelentőségét mutatja, hogy 2010-ben 29.244 kutyát gyűjtöttek be a gyepmesterek és helyeztek el ebrendészeti telepeken.
"Reméljük, hogy az új szabályozás révén minél több állattartó jelöli meg kedvencét chippel" - olvasható a VM által jegyzett dokumentumban. - A chip beültetésre rábírás akkor hatékony, ha van országos nyilvántartás és ez az interneten bárki számára hozzáférhető - állítja a STOP-nak nyilatkozó Dr. Czerny Róbert, a Magyar Állatjólléti Alapítvány elnöke. Mint mondja, ekkor sem biztos, hogy egy szökött kutyát utol lehet érni, meg lehet találni még mielőtt egy autó elüti, vagy a vadász elejti. Ugyanis a chip 10-20 cm-ről olvasható le, és egy hanyatt-homlok menekülő, szökött állathoz közel férkőzni chipleolvasóval lehetetlen.
A tárca közleményében az áll: a törvénymódosítás kidolgozásánál a Vidékfejlesztési Minisztérium együttműködött a civil állatvédelmi szervezetekkel. Ezzel szemben Czerny szerint nem igaz, hogy a VM figyelembe vette a civil állatvédő szervezetek véleményét, mert akkor meghallotta volna azt is, hogy törvényben rögzítetten, kötelezően kellene a menhelyeket támogatni az ebrendészeti hozzájárulásokból.
- A gyepmesterektől pedig fokozatosan el kellene venni az állatbefogások jogát - teszi hozzá az alapítvány elnöke. Szerinte az állatvédő szemlélet nem jellemző a gyepmesterekre. Az állatvédő úgy tapasztalja, hazánkban 10 szökött kutyából 8-at biztosan az állatvédő szervezetek, a lelkes és az állatokat féltő civilek találnak meg hétvégi telefonügyelettel, internetes S.O.S.-üzenetekkel.
Czerny doktor szerint a VM elfelejti számon kérni az önkormányzatokat és azok gyepmestereit, hogy az elmúlt 2 évben hány darab kóbor vagy csak időlegesen megszökött (például szilveszteri petárdázások miatt) befogott kutya esetében született jogszerű határozat a kutya elhelyezéséről vagy esetleges elkobzásáról. Ezt ugyanis az állatvédelmi törvény 2009-es módosítása kötelezően előírja.
Mivel főleg az időlegesen kóborló (tehát ki nem dobott, de szökött) kutya állatvédelmi hatósági (jegyzői) határozat nélküli befogása, elvitele, elkobzása a magántulajdon sérelmét valósítja meg. Azok az önkormányzatok, amelyek jövőre is törvénysértően járnak el, számíthatnak az állatvédők, állattulajdonosok velük szemben indítandó pereire.
A VM közlemény értelmében az állattartók felelősségvállalását szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatok ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek, melynek maximális költsége évente 6 ezer forint. A minisztérium jelentős lépésnek tartja, hogy az összeg teljes egészét kell az ebekre fordítani. Így az ivartalanításuk támogatására, az állatmenhelyek és az ebrendészeti telepek fenntartására, állatvédelmi szervezetek támogatására, ebösszeírásra, valamint állatjóléti és közegészségügyi intézkedésekre.
- Addig, amíg sem a chip, sem az ivartalanítás költsége nem lesz országosan egységáras, addig minden kutyatulajdonos tudni fogja, hogy az ebrendészeti hozzájárulás ezzel történő kiváltása egy szűk állatorvosi lobbi anyagi érdekeit tükrözi, amelyhez sajnos a jogszabály-módosítási folyamatban a "legjobb módú" és állatorvosokat foglalkoztató pesti állatvédelmi szervezetek is segédkezet nyújtottak! - állítja Czerny Róbert.
Szerző: Bencsik Gyula | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
kutya, ebrendészet, Vidékfejlesztési Minisztérium, Czerny Róbert, Magyar Állatjólléti Alapítványa rovat további hírei
Leszakadt az álmennyezet a siófoki Tescóban - karbantartók dolgoztak éppen
Lázár a pártok támogatásáról: a kampányt döntően állami pénzből kell finanszírozni
Hiába jelzett a fénysorompó - Fotók a balesetről
A Fidesz úgy tudja, mindent elmondtak a Közgépről - nem akarnak vizsgálóbizottságot
Sakálkölykök születtek a Budakeszi Vadasparkban
Ettől az esőtől még nem lélegezhetnek fel az allergiások
Két férfi és egy nő fújta meg az ékszereket
