"Mária országába eljött az elrugaszkodás éve" - elhagyjuk-e Európát?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Szabályos közelharc ment az ülőhelyekért azon a hétfő esti kerekasztal-beszélgetésén, amelyet Simplicity - Az unortodox gazdaságpolitika címmel hirdetett meg az Eötvös Károly Intézet. Az előadáson Felcsúti Péter, a Magyar Bankszövetség egykori elnöke kifejtette, a kormány gazdaságpolitikája "őrült beszéd, de van benne rendszer".
A vitaestre meghívták Bokros Lajost, a Horn-kormány egykori pénzügyminiszterét, Felcsúti Pétert, a Magyar Bankszövetség volt elnökét és Várhegyi Évát, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát. A beszélgetést Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke vezette.
Az előadás előtt Presser Gábor játszott zongorán, majd Parti Nagy Lajos olvasott fel egy rövid történetet. Az író szerint "Mária országába végre eljött az elrugaszkodás éve (...) ezért mostan már csak fogjuk magunk, kimenünk a szabadpiacra és finanszírozzuk magunkat".
A beszélgetést Majtényi László nyitotta meg azzal, hogy kijelentette, "sokan vannak a rendszerkritikusok" - a vitaestre egyébként tényleg meglepően sok, mintegy százötven ember jött el. Az Eötvös Károly Intézet elnöke emlékeztetett, ez már a második ilyen jellegű összejövetel az utóbbi fél évben.
A nyugat Mexikója
Majtényi az előadás címére utalva leszögezte, számára a "simplicity" az együgyűséget takarja. "Az unortodox gazdaságpolitika nekem egyetlen dolgot jelent: azt, hogy alkotmányellenes" - fogalmazott. A jogász szerint a válság kezelésére az államok nagy része keynesi mintára szórja a pénzt a költségvetésbe. Majtényi László megjegyezte, neki úgy tűnik, mintha "Magyarország Nyugat-Európa Mexikója szeretne lenni" az olcsó és képzetlen munkaerejével.
Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője más megközelítésbe helyezte az unortodox gazdaságpolitikát, mivel szerinte ennek vannak valódi alkotóelemei. A politikus felidézte az 1995-ben alkalmazott válságkezelést, amikor egy hasonló helyzetben a "társadalommal karöltve" sikerült véghezvinni a stabilizációt. "Közel 11 százalékos reálbércsökkenést fogadtak el a munkavállalók" - mondta. Később hozzátette, ez egy "heterodox" gazdaságpolitika volt, amit nevezhetünk unortodoxnak is. A közgazdász szerint a magánnyugdíjpénztárak elvételével most a társadalom "kettős átverése" valósult meg. Bokros végül hangsúlyozta, hogy a modern gazdaságpolitika rengeteg apró lélektani tényezőn múlik, amit figyelembe kell vennünk.
Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa kifejtette, szerinte még ennél is rosszabb a helyzet. Úgy vélte, hogy "semmilyen gazdaságpolitika nem volt abban, amit a kormány az utóbbi másfél évben folytatott". Várhegyi hangsúlyozta, ez nem kizárólag Matolcsy György hibája, hiszen egy "autokratikus rendszerbe" nem fér bele az ésszerű gazdaságpolitika.
Felcsúti Péter szerint a kormány politikája "őrült beszéd, de van benne rendszer". A közgazdász Bokros Lajosra szavaira reagálva elmondta, az 1995-ös válságkezelés nem hasonlítható a mostanihoz, mivel akkor "elvitte a balhét" az alkalmazotti réteg. Felcsúti rámutatott, most egy másik gazdasági és társadalmi struktúra állt elő, ezért nem lehet egy az egyben ráterhelni mindent a lakosságra. A terhek megosztása szerinte nem "istentől elrugaszkodott idea", de ahogyan az Orbán-kormány csinálta "az egy dráma".
Ilyen még Ázsiában sincs
Majtényi László ezután Kis János eheti esszéjét emlegette, amiben a filozófus három feltételt említ, ami miatt nem lesz autokrácia Magyarországon. Várhegyi Éva erre reagálva azt mondta, a kormány "még arra is képes", hogy kilépjen az Európai Unióból.
Felcsúti ezzel szemben Mark Twaint idézte, aki szerint "nehéz jósolni, különösen a jövőt illetően". A közgazdász úgy vélte, még mindig nem könnyű Magyarországot Európán kívül elképzelni. Hozzátette, fontosabb elem lehet az, ahogyan az állam szerepe újraértékelődik a válságban. "Folyik az útkeresés, de ezt senki nem értelmezi úgy, ahogy nálunk" - mondta, majd megjegyezte: "ilyen még Ázsiában sincs, ez talán még ott is túlzás lenne". Felcsúti szerint a rendszer a "saját korlátaiba fog ütközni", mert nincs benne önreflexió és tanulásra való hajlam.
Bokros Lajos szintén úgy vélte, hogy a rendszernek van egy sajátos racionalitása, de "ezeket nem lehet a társadalom nélkül megcsinálni". Az államkapitalizmus témájára reagálva kifejtette, Kína ma a világ második legnagyobb gazdasága, ezért a Nyugat számára nagy kérdés, hogy nem sikeresebb-e ez a berendezkedés. A politikus szerint Magyarországon is van igény ilyesmire, a kormány például különbséget tesz a stratégiai és nem stratégiai szektorok között. Bokros ugyanakkor hangsúlyozta, az unión belül ezt nem lehet sokáig csinálni.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A vitaestre meghívták Bokros Lajost, a Horn-kormány egykori pénzügyminiszterét, Felcsúti Pétert, a Magyar Bankszövetség volt elnökét és Várhegyi Évát, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársát. A beszélgetést Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke vezette.
Az előadás előtt Presser Gábor játszott zongorán, majd Parti Nagy Lajos olvasott fel egy rövid történetet. Az író szerint "Mária országába végre eljött az elrugaszkodás éve (...) ezért mostan már csak fogjuk magunk, kimenünk a szabadpiacra és finanszírozzuk magunkat".
A beszélgetést Majtényi László nyitotta meg azzal, hogy kijelentette, "sokan vannak a rendszerkritikusok" - a vitaestre egyébként tényleg meglepően sok, mintegy százötven ember jött el. Az Eötvös Károly Intézet elnöke emlékeztetett, ez már a második ilyen jellegű összejövetel az utóbbi fél évben.
A nyugat Mexikója
Majtényi az előadás címére utalva leszögezte, számára a "simplicity" az együgyűséget takarja. "Az unortodox gazdaságpolitika nekem egyetlen dolgot jelent: azt, hogy alkotmányellenes" - fogalmazott. A jogász szerint a válság kezelésére az államok nagy része keynesi mintára szórja a pénzt a költségvetésbe. Majtényi László megjegyezte, neki úgy tűnik, mintha "Magyarország Nyugat-Európa Mexikója szeretne lenni" az olcsó és képzetlen munkaerejével.
Bokros Lajos, az Európai Parlament képviselője más megközelítésbe helyezte az unortodox gazdaságpolitikát, mivel szerinte ennek vannak valódi alkotóelemei. A politikus felidézte az 1995-ben alkalmazott válságkezelést, amikor egy hasonló helyzetben a "társadalommal karöltve" sikerült véghezvinni a stabilizációt. "Közel 11 százalékos reálbércsökkenést fogadtak el a munkavállalók" - mondta. Később hozzátette, ez egy "heterodox" gazdaságpolitika volt, amit nevezhetünk unortodoxnak is. A közgazdász szerint a magánnyugdíjpénztárak elvételével most a társadalom "kettős átverése" valósult meg. Bokros végül hangsúlyozta, hogy a modern gazdaságpolitika rengeteg apró lélektani tényezőn múlik, amit figyelembe kell vennünk.
Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa kifejtette, szerinte még ennél is rosszabb a helyzet. Úgy vélte, hogy "semmilyen gazdaságpolitika nem volt abban, amit a kormány az utóbbi másfél évben folytatott". Várhegyi hangsúlyozta, ez nem kizárólag Matolcsy György hibája, hiszen egy "autokratikus rendszerbe" nem fér bele az ésszerű gazdaságpolitika.
Felcsúti Péter szerint a kormány politikája "őrült beszéd, de van benne rendszer". A közgazdász Bokros Lajosra szavaira reagálva elmondta, az 1995-ös válságkezelés nem hasonlítható a mostanihoz, mivel akkor "elvitte a balhét" az alkalmazotti réteg. Felcsúti rámutatott, most egy másik gazdasági és társadalmi struktúra állt elő, ezért nem lehet egy az egyben ráterhelni mindent a lakosságra. A terhek megosztása szerinte nem "istentől elrugaszkodott idea", de ahogyan az Orbán-kormány csinálta "az egy dráma".
Ilyen még Ázsiában sincs
Majtényi László ezután Kis János eheti esszéjét emlegette, amiben a filozófus három feltételt említ, ami miatt nem lesz autokrácia Magyarországon. Várhegyi Éva erre reagálva azt mondta, a kormány "még arra is képes", hogy kilépjen az Európai Unióból.
Felcsúti ezzel szemben Mark Twaint idézte, aki szerint "nehéz jósolni, különösen a jövőt illetően". A közgazdász úgy vélte, még mindig nem könnyű Magyarországot Európán kívül elképzelni. Hozzátette, fontosabb elem lehet az, ahogyan az állam szerepe újraértékelődik a válságban. "Folyik az útkeresés, de ezt senki nem értelmezi úgy, ahogy nálunk" - mondta, majd megjegyezte: "ilyen még Ázsiában sincs, ez talán még ott is túlzás lenne". Felcsúti szerint a rendszer a "saját korlátaiba fog ütközni", mert nincs benne önreflexió és tanulásra való hajlam.
Bokros Lajos szintén úgy vélte, hogy a rendszernek van egy sajátos racionalitása, de "ezeket nem lehet a társadalom nélkül megcsinálni". Az államkapitalizmus témájára reagálva kifejtette, Kína ma a világ második legnagyobb gazdasága, ezért a Nyugat számára nagy kérdés, hogy nem sikeresebb-e ez a berendezkedés. A politikus szerint Magyarországon is van igény ilyesmire, a kormány például különbséget tesz a stratégiai és nem stratégiai szektorok között. Bokros ugyanakkor hangsúlyozta, az unión belül ezt nem lehet sokáig csinálni.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Bokros Lajos, Várhegyi Éva, Felcsuti Péter, Gazdaságpolitika, unortodox, Majtényi Lászlóa rovat további hírei
Leszakadt az álmennyezet a siófoki Tescóban - karbantartók dolgoztak éppen
Lázár a pártok támogatásáról: a kampányt döntően állami pénzből kell finanszírozni
Hiába jelzett a fénysorompó - Fotók a balesetről
A Fidesz úgy tudja, mindent elmondtak a Közgépről - nem akarnak vizsgálóbizottságot
Sakálkölykök születtek a Budakeszi Vadasparkban
Ettől az esőtől még nem lélegezhetnek fel az allergiások
Két férfi és egy nő fújta meg az ékszereket
