Munka Törvénykönyve - a fagyi visszanyalni látszik
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Így képzelik a rezsicsökkentést? Pénz helyett ásó a szegényeknek
Koós János ezt is megteheti - Akkor miért ne?
1/10
Nem csak a munkavállalók, hanem a munkáltatók jelentős része is azt érzi, nem segít rajtuk az új Munka Törvénykönyve, holott a kormány ódákat zengett a július elsején életbe lépett rendelkezésekről. A kis- és középvállalkozások vezetői közül csupán két százalék érzi úgy, hogy növekedhet a foglalkoztatottak száma.
A magyar kis- és középvállalkozók (kkv) többsége nem lát nagy esélyt arra, hogy a július elsejétől életbe lépő új Munka Törvénykönyve (Mt.) bármit is segítene az ő helyzetükön. Holott a rendelkezés egyik deklarált célja, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, így könnyítve meg a munkaadók helyzetét. Sőt, mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségeik tekintetében. Akik mégis, azok inkább költségnövekedéstől tartanak, ez pedig egyebek közt tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket és likviditásukat - világít rá a Policy Agenda legújabb kutatásában. Az elemzők a magyar kis- és középvállalkozások cégvezetőit kérdezték az új Munka Törvénykönyvéről és a foglalkoztatottak számának várható változásáról.
Összességében a kkv-k mintegy 13 százaléka gondolja, hogy a törvény révén csökkenhet vállalkozása összköltsége, de közülük is csak 2 százalékuk számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a kiadások növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22 százaléka, és közülük is 10 százalékban jelentős plusztehertől tartanak.
Mindez annak fényében érdekes, hogy az Mt. több elemében is (pl. bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek - emlékeztet a Policy Agenda. Természetesen ebben a tekintetben meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege. Mivel a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, addig ez más ágazatban nem jelent igazi változást.
Ebből így nem lesz foglalkoztatottsági bővülés
Amikor 2011 nyár végén elkezdődött a szakmai vita az új Munka Törvénykönyve tervezetéről, a kormány azzal érvelt, hogy aki támadja a tervezetet, az támadja az egymillió munkahely megteremtésének a szándékát is. Azóta láthatólag a kabinet sem alkalmazza túlságosan ezt a kommunikációt az Mt. kapcsán, mégis érdekes a cégvezetők véleménye arról, hogy saját cégüket és az ágazatot érintően mit várnak a dolgozói létszám változásában.
Talán nem meglepő, hogy mint a költségek terén, úgy a foglalkoztatotti létszámot illetően sem vár változást az új Munka Törvénykönyvének bevezetésétől a kkv-vezetők többsége. 82 százalékuk szerint a törvény nem befolyásolja a cégüknél foglalkoztatottak létszámát. Ha mégis lesz hatása az új törvény alapján hozható intézkedéseknek, az inkább a foglalkoztatotti létszám csökkenése irányába hat majd - 16 százalék vélekedik így. Mindössze 2 százalék számol bővüléssel.
Pesszimisták a cégvezetők
Érdekes, hogy egyértelműen pesszimisták saját ágazatuk tekintetében a cégvezetők, ugyanis 51 százalékuk arra számít, hogy a következő félévben cége ágazatában nem változik a munkahelyek száma és emellett négytizedük az álláshelyek csökkenését prognosztizálja. Ellenkező - optimista véleményt - mindössze 9 százalékuk fogalmazott meg, ők arra számítanak, hogy a következő félév során ágazatuk több munkavállalót tud majd foglalkoztatni - világít rá az elemzés.
Az új Munka Törvénykönyve erős kritikákat kapott a munkavállalói oldalról, mivel már a bevezetése előtti napokban az volt a közhangulat, hogy életbe lépésével csökken a dolgozók védelme. Ahogy az adatok mutatják: a munkaadók (legalábbis a kkv-körben) között sincs "hurrá" hangulat az új jogszabályi környezet miatt, inkább pesszimizmusról lehet beszélni. Ez a helyzet pedig könnyen azt vetítheti előre, hogy politikai szempontból nem tud "nyertest" felmutatni a kormánypárt ennek a kiemelten fontos ügynek a kapcsán, sőt politikai károkat szenvedhet el.
Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis-és középvállalkozásnak azok a 10-250 főt foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérlegfőösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon tehát a kis- és középvállalkozási kör mintegy 31 ezer céget jelent jelenleg, amely a hazai foglalkoztatotti létszám 36,1 százalékának ad munkát és a magyar GDP 36,5 százalékát állítja elő.
Szerző: Magyar Krisztián | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A magyar kis- és középvállalkozók (kkv) többsége nem lát nagy esélyt arra, hogy a július elsejétől életbe lépő új Munka Törvénykönyve (Mt.) bármit is segítene az ő helyzetükön. Holott a rendelkezés egyik deklarált célja, hogy rugalmasabbá tegye a munkaerőpiacot, így könnyítve meg a munkaadók helyzetét. Sőt, mintegy kétharmaduk semmilyen hatással nem számol a költségeik tekintetében. Akik mégis, azok inkább költségnövekedéstől tartanak, ez pedig egyebek közt tovább nehezíti gazdálkodásukat, rontja tőkeképességüket és likviditásukat - világít rá a Policy Agenda legújabb kutatásában. Az elemzők a magyar kis- és középvállalkozások cégvezetőit kérdezték az új Munka Törvénykönyvéről és a foglalkoztatottak számának várható változásáról.
Összességében a kkv-k mintegy 13 százaléka gondolja, hogy a törvény révén csökkenhet vállalkozása összköltsége, de közülük is csak 2 százalékuk számol jelentős mértékű költségcsökkenéssel. Ezzel szemben a kiadások növekedését valószínűsíti a vállalkozások 22 százaléka, és közülük is 10 százalékban jelentős plusztehertől tartanak.
Mindez annak fényében érdekes, hogy az Mt. több elemében is (pl. bérpótlék rendszerének átalakítása miatt) lehetővé teszi, hogy bérköltségeiket csökkenthessék a cégek - emlékeztet a Policy Agenda. Természetesen ebben a tekintetben meghatározó az adott cég által folytatott tevékenység jellege. Mivel a kereskedelemben például a délutáni pótlék módosítása elvileg megtakarítást jelent, addig ez más ágazatban nem jelent igazi változást.
Ebből így nem lesz foglalkoztatottsági bővülés
Amikor 2011 nyár végén elkezdődött a szakmai vita az új Munka Törvénykönyve tervezetéről, a kormány azzal érvelt, hogy aki támadja a tervezetet, az támadja az egymillió munkahely megteremtésének a szándékát is. Azóta láthatólag a kabinet sem alkalmazza túlságosan ezt a kommunikációt az Mt. kapcsán, mégis érdekes a cégvezetők véleménye arról, hogy saját cégüket és az ágazatot érintően mit várnak a dolgozói létszám változásában.
Talán nem meglepő, hogy mint a költségek terén, úgy a foglalkoztatotti létszámot illetően sem vár változást az új Munka Törvénykönyvének bevezetésétől a kkv-vezetők többsége. 82 százalékuk szerint a törvény nem befolyásolja a cégüknél foglalkoztatottak létszámát. Ha mégis lesz hatása az új törvény alapján hozható intézkedéseknek, az inkább a foglalkoztatotti létszám csökkenése irányába hat majd - 16 százalék vélekedik így. Mindössze 2 százalék számol bővüléssel.
Pesszimisták a cégvezetők
Érdekes, hogy egyértelműen pesszimisták saját ágazatuk tekintetében a cégvezetők, ugyanis 51 százalékuk arra számít, hogy a következő félévben cége ágazatában nem változik a munkahelyek száma és emellett négytizedük az álláshelyek csökkenését prognosztizálja. Ellenkező - optimista véleményt - mindössze 9 százalékuk fogalmazott meg, ők arra számítanak, hogy a következő félév során ágazatuk több munkavállalót tud majd foglalkoztatni - világít rá az elemzés.
Az új Munka Törvénykönyve erős kritikákat kapott a munkavállalói oldalról, mivel már a bevezetése előtti napokban az volt a közhangulat, hogy életbe lépésével csökken a dolgozók védelme. Ahogy az adatok mutatják: a munkaadók (legalábbis a kkv-körben) között sincs "hurrá" hangulat az új jogszabályi környezet miatt, inkább pesszimizmusról lehet beszélni. Ez a helyzet pedig könnyen azt vetítheti előre, hogy politikai szempontból nem tud "nyertest" felmutatni a kormánypárt ennek a kiemelten fontos ügynek a kapcsán, sőt politikai károkat szenvedhet el.
Az Európai Unió által alkalmazott besorolási rendszer szerint kis-és középvállalkozásnak azok a 10-250 főt foglalkoztató cégek minősülnek, ahol a nettó árbevétel nem haladja meg az 50 millió eurót, vagy a mérlegfőösszeg a 43 millió eurót. A definíció szerint Magyarországon tehát a kis- és középvállalkozási kör mintegy 31 ezer céget jelent jelenleg, amely a hazai foglalkoztatotti létszám 36,1 százalékának ad munkát és a magyar GDP 36,5 százalékát állítja elő.
Szerző: Magyar Krisztián | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Munka Törvénykönyvea rovat további hírei
Így képzelik a rezsicsökkentést? Pénz helyett ásó a szegényeknek
Szabad egy táncra? Zenés ismerkedés kormánytámogatással
Vita a túlzottdeficit-eljárásról: a számháború elfedi a lényeget
Bemutatták Navracsics trianoni emlékdalát
A Fidesz érvei zavarosak, nehezen hihetőek: mi a valódi tervük a Margitszigettel?
Teljes csőd az ócsai devizahitel-gettó?
LMP: Állami pénzek nyertesei ne hálálkodhassanak a kampányban
