Szentpéteri Csilla: minden évben rémisztgetnek ezzel az eszement dologgal
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Még a lex Klubrádió után is a kritikusok elfogultságát emlegetik?
"Vérben fürödtünk" - Állatként tépte egymást Alekosz és barátnője
1/10
Szentpéteri Csilla szerint bármi is történjék 2012-ben, a Zongorabolygón mindenkinek lesz helye. A zongoraművész tartalmasan töltötte az ünnepeket, s elárulta azt is, mivel rémisztgették az év első napján.
STOP: Lázasan készülődtetek a karácsonyra. Hogy teltek az ünnepek?
Szentpéteri Csilla: Karácsony szentestéje hozott csodaszép órákat, hihetetlen békességet, Kristófom által rengeteg őszinte gyermekkacajt, szemkitágulást, s mérhetetlen szeretetet. A többi nap néha akadozott, voltak paprikásabb óráim is, s az az áhítat, ami 24-én volt, sajnos nem tért vissza. Valahogy még nincs kitalálva, hogyan készüljön el több órás gáztűzhely mellett állás nélkül a sok finom falat, hogyan legyen az a többfogásos menü mindig meleg, így aztán sokszor azt éreztem, hogy reggeliből ebédbe, onnan vacsorába megyek át, s milyen szép ez a konyha, na de hol van a karácsonyfa? Valószínű ezzel a helyzettel nem vagyok egyedül.
- Az otthoni elfoglaltságok mellett viszont nem sok időd jutott a pihenésre, hiszen szilveszterkor is dolgoztál...
- Igen. Az ünnepek után kezdődött a lázas gyakorlás, hiszen 28-tól már leköltöztem Szombathelyre, ahol a Savaria Szimfonikus Zenekarral és Robert Houlihan ír karmesterrel (anno a karmesterverseny 3. helyezettje volt és közönségdíjas) próbáltunk az év végi két Szilveszteri Gálakoncertre. Fantasztikus figura, élmény vele játszani, szórakoztató, huncutszemű, imádta a közönség. Két koncert, mindkettő óriási tapsot, hatalmas bravózást, rengeteg új rajongót hozott, így mondhatom, rendkívül szép zárása volt az évnek. Nem beszélve a koncertek utáni bulikról, melyek hajnalig tartottak, rengeteg ínyencséggel, no és persze néhány liter finom nedűvel színesítve. Én absztinensként sikeresen megéltem a másnaposság minden kínját. (nevet)
- Akkor ezek szerint nagyon jól sikerül az év utolsó napja is?
- Az év utolsó előtti napján még vettem egy kiadós masszázst, majd egy jó félórás szaunázást is beiktattam, aztán 31-én rohantam haza, mert már egy napja ázott a lencse (kedves férjemuram intézkedett). Nagyszerűen telt az év utolsó napja is: megfőztem a kiadós Csillás, füstölt kolbászos lencsefőzeléket, s vittem vendégségbe, ahol elképesztő gasztronómiai élmény fogadott bennünket. A házigazdák gondosan megtervezték minden pillanatunkat, nehogy unatkozzunk, így aztán volt kvízjáték, éjfélkor léggömberesztés a mennyekbe három kívánsággal és pici kézi tűzijáték mindenkinek, hadd örüljünk gyermekként. Aztán papír mindenki hátára tűzve, jött a Ki vagyok én? játék - hát én Maria Callas voltam néhány percig, de hamar kitaláltam, nyertem is egy szuper jógás könyvet. Hajnal ötig bírtuk, aztán másnap délután háromig úgy aludtunk, mint az anyatejes csecsemők.
- Azt mondtad, hogy léggömböket eresztettetek a magasba. Te mit kívántál?
- Hát én azt nem árulhatom el, mert akkor nem teljesül! Csak annyit, hogy narancssárga léggömb volt, ez a kedvenc színem, mert ez tele van mediterrán életörömmel, vidámsággal. Idén december 31-én kell beszámolni a szilveszteri társaságnak, mennyi jött be a kívánságokból!
- Mennyire hiszel a jóslatokban? Újévkor gyakran szóba kerül például a világvége...
- Én kaptam is egy e-mailt, hogy megkezdődött a végső visszaszámlálás, nyakunkon már megint a világvége! (nevet) Minden évben rémisztgetnek ezzel az eszement dologgal. Kedves mindenki! Remélem, egyetértés van köztünk, hogy ezzel nem foglalkozunk, nem építünk betonbunkert, nem vásárolunk fel halkonzervet, meg miegymást. Nem fizetünk be űrhajós útra, hogy másik bolygón kezdjünk építkezni, s nem adjuk el sem lelkünket, sem ingó-ingatlanunkat holmi házalónak, s ördögnek! Jó év lesz, reménykedjünk, tegyük mi azzá. Fogjunk össze, s húzzuk egymás száját állandó mosolyra, ültessünk békét kertünkbe, s bensőnkbe, állítsuk életörömre, pozitív életérzésre minden sejtünket, gondolatunkat!
- Mi az amint üzennél, kívánnál a STOP olvasóinak 2012-re?
- Teljesüljön 2012-ben is minden gondolatotok, de aztán ne legyetek telhetetlenek, csak óvatosan, mindig csak egyet-egyet, ne terheljük az Urat túlságosan! Hajrá szerotonin, endorfin, boldogsághormonok útra fel, indul a világ! És ha mégis beütne a világvége, a Zongorabolygón mindenkinek van hely!
Szerző: Borsos Zsuzsi | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
STOP: Lázasan készülődtetek a karácsonyra. Hogy teltek az ünnepek?
Szentpéteri Csilla: Karácsony szentestéje hozott csodaszép órákat, hihetetlen békességet, Kristófom által rengeteg őszinte gyermekkacajt, szemkitágulást, s mérhetetlen szeretetet. A többi nap néha akadozott, voltak paprikásabb óráim is, s az az áhítat, ami 24-én volt, sajnos nem tért vissza. Valahogy még nincs kitalálva, hogyan készüljön el több órás gáztűzhely mellett állás nélkül a sok finom falat, hogyan legyen az a többfogásos menü mindig meleg, így aztán sokszor azt éreztem, hogy reggeliből ebédbe, onnan vacsorába megyek át, s milyen szép ez a konyha, na de hol van a karácsonyfa? Valószínű ezzel a helyzettel nem vagyok egyedül.
- Az otthoni elfoglaltságok mellett viszont nem sok időd jutott a pihenésre, hiszen szilveszterkor is dolgoztál...
- Igen. Az ünnepek után kezdődött a lázas gyakorlás, hiszen 28-tól már leköltöztem Szombathelyre, ahol a Savaria Szimfonikus Zenekarral és Robert Houlihan ír karmesterrel (anno a karmesterverseny 3. helyezettje volt és közönségdíjas) próbáltunk az év végi két Szilveszteri Gálakoncertre. Fantasztikus figura, élmény vele játszani, szórakoztató, huncutszemű, imádta a közönség. Két koncert, mindkettő óriási tapsot, hatalmas bravózást, rengeteg új rajongót hozott, így mondhatom, rendkívül szép zárása volt az évnek. Nem beszélve a koncertek utáni bulikról, melyek hajnalig tartottak, rengeteg ínyencséggel, no és persze néhány liter finom nedűvel színesítve. Én absztinensként sikeresen megéltem a másnaposság minden kínját. (nevet)
- Akkor ezek szerint nagyon jól sikerül az év utolsó napja is?
- Az év utolsó előtti napján még vettem egy kiadós masszázst, majd egy jó félórás szaunázást is beiktattam, aztán 31-én rohantam haza, mert már egy napja ázott a lencse (kedves férjemuram intézkedett). Nagyszerűen telt az év utolsó napja is: megfőztem a kiadós Csillás, füstölt kolbászos lencsefőzeléket, s vittem vendégségbe, ahol elképesztő gasztronómiai élmény fogadott bennünket. A házigazdák gondosan megtervezték minden pillanatunkat, nehogy unatkozzunk, így aztán volt kvízjáték, éjfélkor léggömberesztés a mennyekbe három kívánsággal és pici kézi tűzijáték mindenkinek, hadd örüljünk gyermekként. Aztán papír mindenki hátára tűzve, jött a Ki vagyok én? játék - hát én Maria Callas voltam néhány percig, de hamar kitaláltam, nyertem is egy szuper jógás könyvet. Hajnal ötig bírtuk, aztán másnap délután háromig úgy aludtunk, mint az anyatejes csecsemők.
- Azt mondtad, hogy léggömböket eresztettetek a magasba. Te mit kívántál?
- Hát én azt nem árulhatom el, mert akkor nem teljesül! Csak annyit, hogy narancssárga léggömb volt, ez a kedvenc színem, mert ez tele van mediterrán életörömmel, vidámsággal. Idén december 31-én kell beszámolni a szilveszteri társaságnak, mennyi jött be a kívánságokból!
- Mennyire hiszel a jóslatokban? Újévkor gyakran szóba kerül például a világvége...
- Én kaptam is egy e-mailt, hogy megkezdődött a végső visszaszámlálás, nyakunkon már megint a világvége! (nevet) Minden évben rémisztgetnek ezzel az eszement dologgal. Kedves mindenki! Remélem, egyetértés van köztünk, hogy ezzel nem foglalkozunk, nem építünk betonbunkert, nem vásárolunk fel halkonzervet, meg miegymást. Nem fizetünk be űrhajós útra, hogy másik bolygón kezdjünk építkezni, s nem adjuk el sem lelkünket, sem ingó-ingatlanunkat holmi házalónak, s ördögnek! Jó év lesz, reménykedjünk, tegyük mi azzá. Fogjunk össze, s húzzuk egymás száját állandó mosolyra, ültessünk békét kertünkbe, s bensőnkbe, állítsuk életörömre, pozitív életérzésre minden sejtünket, gondolatunkat!
- Mi az amint üzennél, kívánnál a STOP olvasóinak 2012-re?
- Teljesüljön 2012-ben is minden gondolatotok, de aztán ne legyetek telhetetlenek, csak óvatosan, mindig csak egyet-egyet, ne terheljük az Urat túlságosan! Hajrá szerotonin, endorfin, boldogsághormonok útra fel, indul a világ! És ha mégis beütne a világvége, a Zongorabolygón mindenkinek van hely!
Szerző: Borsos Zsuzsi | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Szentpéteri Csilla, zongoraművész, karácsony, szilveszter, világvégea rovat további hírei
Nem mehet étterembe Gordon Ramsay magyar hangja
Előkerült a Terminátor 3 sztárja - drogelvonón van
Horváth Éva most fenékre és lábra gyúr
Görög Zita elgondolkodott egy új férfi bemutatásán
Megszületett Várkonyiék kisbabája
Bódi Guszti a kritikus pillanatban a gyerekeire gondolt
Johnny Depp: nincs nagyobb bűn annál...
