Orbán: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Még a lex Klubrádió után is a kritikusok elfogultságát emlegetik?
A családoknak újabb csapást kell elviselniük
1/10
Maratoni hosszúságú, több mint kétórás plenáris ülést tartott szerdán az Európai Parlament (EP) a "Magyarországon történt közelmúltbeli politikai fejleményekről". Míg Orbán Viktor szerint egyetlen kifogás sem támadt az új alkotmány szövegével szemben, addig Viviane Reding uniós biztos emlékeztetett: három kötelezettségszegési eljárást folytatnak Magyarország ellen.
A parlamenti vitára többek között azért volt szükség, mert az Európai Bizottság (EB) kedden úgy határozott, hogy Magyarország ellen három kötelezettségszegési eljárást is indít. Ezekre mindenekelőtt a jegybank függetlenségét érintő szabályozás, a bírói tevékenység felső korhatárára, valamint az adatvédelmi ombudsman függetlenségét érintő változások miatt volt szükség.
Az ülésen többen hivatkoztak az Európai Unió szerződésének hetedik cikkelyére, miszerint meg kell vizsgálni, hogy Magyarország súlyosan sérti-e az unió alapértékeit. Míg az Európai Néppárt politikusai jobbára megvédték Orbán Viktor döntéseit, a szocialisták, a zöldek és a liberálisok élesen támadták a kormányfőt.
A felszólalások előtt Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) frissen megválasztott elnöke kifejtette, "nagyon fontos, nagy súlyú vita ez. Aki nem kíván részt venni, kérem hagyja el a termet".
A jogállamiság kétirányú utca
Először Nicolai Wammen, a soros dán elnökség nevében szólalt fel, aki elmondta, jól ismerik azokat az aggályokat, amelyek az új magyar jogszabályokkal kapcsolatban felmerültek. "Hadd legyek teljesen tiszta, minden európai uniós tagállam meg kell, hogy feleljen az uniós kötelezettségeinek" - szögezte le Wammen. Mint fogalmazott, a jogállamiság kétirányú utca: a tagállamnak is meg kell, hogy feleljen az uniós szabályoknak.
Wammen beszédét szinte azonnal José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke követte. A vezető megjegyezte, "az európai értékekkel kapcsolatban nagyon tisztán kell fogalmaznunk". Hozzátette, a bizottság tegnap három jogsértés miatt küldött levelet Magyarországnak, amiben tájékoztatást kért. "Amennyiben a válaszok nem kielégítőek, további lépéseket fogunk tenni. Nem fogunk hezitálni abban, hogy konkrét lépéseket foganatosítsunk" - szögezte le Barroso. Az elnök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy "a mai vita a magyar népért és nem a magyar nép ellen szól".
Az uniós vezetőket követően Orbán Viktor magyar kormányfő kapott szót, aki beszédét úgy kezdte, "mindig öröm egy parlamentben felszólalni, mert a demokrácia mégis a parlamentben működik". Hozzátette, nem lepi meg az érdeklődés, ami körbeveszi Magyarországot, ugyanis átfogó, mély és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben. Orbán szerint az ország a gazdasági összeomlás szélén állt, de azóta ezt megfordították. Miközben felszámolták a paramilitáris szervezeteket is. Az átszervezés azonban a lobbicsoportok megsértésével járt. Hangsúlyozta, "ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett természetes, hogy viták is felmerülnek". A megszállt országok közül utoljára hoztunk új alkotmányt a "kommunista alaptörvény" helyett - tette hozzá. Szerinte eddig egyetlen kifogás sem támadt az új alkotmány szövegével szemben, csak az átmeneti rendelkezés közül ért kettőt kifogás. Magyarország pedig számít az Európai Parlament támogatására - zárta beszédét Orbán Viktor.
Sztálini eredetű volt az alkotmány
A magyar kormányfő felszólalását követően véget nem érő vita kezdődött az Európai Néppárt, a szocialista frakció, az Európai Liberálisok, valamint a zöldek között. Elsőként a konzervatívok véleményét Joseph Daul ismertette, aki szerint 2010-ben Orbánt megszavazták az állampolgárok, amivel felhatalmazást kapott a törvényhozásra. Megjegyezte, hogy Magyarország alkotmánya egyébként is sztálini eredetű volt. "Súlyos dolgokról beszélünk ma, a demokráciáról és az értékekről. Nagyon remélem, hogy Orbán Viktor bizonyítja, hogy ezeket az elveket tiszteletben tartja" - fogalmazott.
Hannes Swoboda, az Európai Szocialisták nevében elmondta, a bizottság kicsit aktívabban is foglalkozhatott volna a magyarok kérdésével, a kifogásolt törvények ugyanis nagyon lényegesek. "Nem egyes törvényeket, hanem a szellemiséget bíráljuk. Ön csak a hatalmat akarja gyakorolni, ami a szerződéssel szembe megy" - mutatott rá Swoboda.
Guy Verhofstadt, az Európai Liberálisok frakcióvezetője szerint az IMF, az amerikai kormány, a Velencei Bizottság, az Amnesty International és más civil szervezetek is bírálták az intézkedéseket. "Azt mondani tehát, hogy nincs gond Magyarországon, eléggé meglepő". A politikus felvetette, hogy az uniós szerződés hetedik cikkeje is veszélyben van, miszerint fennáll annak kockázata, hogy súlyosan megsértik a európai értékeket.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldek nevében kifejtette, szinte minden európai újságban megjelent a "magyar probléma", miközben az itt ülő jobboldaliak ezt tagadják. A frakcióvezető Orbán beszédét idézve, miszerint az országnak sztálini alkotmánya volt, elmondta: annak idején egy ilyen országot vettünk fel az unióba, "tehát őrültek vagyunk". Cohn-Bendit említést tett Dörner György Új Színházas kinevezéséről is, amivel kapcsolatban leszögezte, hogy ez az antiszemitizmus rehabilitálása. A vezető javasolta, hogy az EU állítson fel bizottságot, amely kivizsgálja, hogy Magyarországgal szemben eljárást kell-e indítani a hetedik cikkely alapján.
A zsidóknak nem kell félniük
A frakcióvezetőket követően felszólalt Bokros Lajos, aki kettős válságról beszélt, valamint Morvai Krisztina is. Az egykori jogvédő beszédében azt hangsúlyozta, hogy önmaga miatt omlik össze az Európai Unió. A felszólalások egyhangúságát Szájer József fideszes képviselő törte meg, amikor kijelentette, "Magyarország demokrácia, a zsidóknak nem kell félniük, a kormány betartja az unió szabályait".
Ezt követően néppárti képviselők szólaltak fel sorban Orbán politikájának védelmében. Jacek Kurski szerint sajnálatos az, aminek tanúi vagyunk, az alapítók a sírjukban forognak, mert az unió beavatkozik a független államok ügyeibe. Orbán nem tett mást, mint adókat vezetett be, mert hazáját tönkretették a multik, emiatt pedig a baloldal részéről totális támadás alá került.
Alexander Graf Lambsdorff liberális képviselő azzal élcelődőtt, "nincs kételye afelől, hogy mindenki elkötelezett a demokrácia mellett, de az azért sok, hogy Szájer József felesége magas pozícióba kerülhet". Szájer ezt határozottan visszautasította, mondván, párja bírói teljesítménye miatt került pozícióba.
Néhány felszólaló arra panaszkodott, hogy ideológiai vita zajlik a konkrét kérdések tárgyalása helyett.
Olvassák el az alkotmányt
Orbán Viktor záróbeszédében kifejtette, idő hiányában nem tud válaszolni minden felmerült aggályra, de azt javasolja mindenkinek, hogy "olvassák el az alkotmányt". A kormányfő ezután Robert Schuman francia kereszténydemokrata politikust idézte, aki szerint "Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz". Európát a kultúrája teszi európaivá, jó szándékot kell feltételeznünk - fogalmazott. Hozzátette, a mai vitában sokszor nem konkrét tényeket, hanem dühöt és alaptalan vádakat kapott, ezek pedig nem méltóak Európához, mert a pártpolitikai düh vezérli ezeket. "Magyarország a szabadságharcosok földje volt, és az is marad. Kérem jöjjenek Magyarországra, ismerjék meg a magyar népet" - zárta beszédét a miniszterelnök.
Végül az Európai Bizottság nevében felszólalt Viviane Reding uniós biztos asszony, aki elmondta, hosszú vitát folytattak a magyar és az európai helyzetről is. Különböző vélemények voltak, de egy ponton egyetértünk: a magyar törvénykezés összhangban legyen az európai értékekkel. Hozzátette, három eljárás indul Magyarország ellen, és egy figyelmeztetési levél az igazságszolgáltatás függetlenségéről. "Le fogunk ülni mindannyian, meg fogjuk vitatni ezeket a kérdéseket" - fűzte hozzá.
Nem betegség liberálisnak lenni
Az Európai Bizottság vezetői után Martin Schulz egy gondolat erejéig kilépett a levezető elnök szerepéből, amikor kifejtette, katolikusként azt szeretné mondani, hogy Európa pluralista, és ha nem marad az, akkor kudarcot vall.
Hannes Swoboda örömét fejezte ki, hogy Orbán miniszterelnök úr legalább részben elismerte hibáit. Magyarország egy fontos ország, nem szabad lebecsülni az ország jelentőségét - fogalmazott.
Verhofstadt Orbán egy korábbi kijelentésére reagálva azt mondta, nem hiszi, hogy liberálisnak lenni betegség. "Maga is az volt, mielőtt még nacionalista lett volna" - utalt a magyar kormányfő múltjára.
Végül a zöldek vezetője, Daniel Cohn-Bendit szúrt oda Orbánnak: "tudom mit fog mondani otthon, kiosztottam megint pár kokit". Hozzátette, a modern államokban a kereszténység fontos lehet, de egy modern állam nem épülhet egyetlen vallásra.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
A parlamenti vitára többek között azért volt szükség, mert az Európai Bizottság (EB) kedden úgy határozott, hogy Magyarország ellen három kötelezettségszegési eljárást is indít. Ezekre mindenekelőtt a jegybank függetlenségét érintő szabályozás, a bírói tevékenység felső korhatárára, valamint az adatvédelmi ombudsman függetlenségét érintő változások miatt volt szükség.
Az ülésen többen hivatkoztak az Európai Unió szerződésének hetedik cikkelyére, miszerint meg kell vizsgálni, hogy Magyarország súlyosan sérti-e az unió alapértékeit. Míg az Európai Néppárt politikusai jobbára megvédték Orbán Viktor döntéseit, a szocialisták, a zöldek és a liberálisok élesen támadták a kormányfőt.
A felszólalások előtt Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) frissen megválasztott elnöke kifejtette, "nagyon fontos, nagy súlyú vita ez. Aki nem kíván részt venni, kérem hagyja el a termet".
A jogállamiság kétirányú utca
Először Nicolai Wammen, a soros dán elnökség nevében szólalt fel, aki elmondta, jól ismerik azokat az aggályokat, amelyek az új magyar jogszabályokkal kapcsolatban felmerültek. "Hadd legyek teljesen tiszta, minden európai uniós tagállam meg kell, hogy feleljen az uniós kötelezettségeinek" - szögezte le Wammen. Mint fogalmazott, a jogállamiság kétirányú utca: a tagállamnak is meg kell, hogy feleljen az uniós szabályoknak.
Wammen beszédét szinte azonnal José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke követte. A vezető megjegyezte, "az európai értékekkel kapcsolatban nagyon tisztán kell fogalmaznunk". Hozzátette, a bizottság tegnap három jogsértés miatt küldött levelet Magyarországnak, amiben tájékoztatást kért. "Amennyiben a válaszok nem kielégítőek, további lépéseket fogunk tenni. Nem fogunk hezitálni abban, hogy konkrét lépéseket foganatosítsunk" - szögezte le Barroso. Az elnök fontosnak tartotta megjegyezni, hogy "a mai vita a magyar népért és nem a magyar nép ellen szól".
Az uniós vezetőket követően Orbán Viktor magyar kormányfő kapott szót, aki beszédét úgy kezdte, "mindig öröm egy parlamentben felszólalni, mert a demokrácia mégis a parlamentben működik". Hozzátette, nem lepi meg az érdeklődés, ami körbeveszi Magyarországot, ugyanis átfogó, mély és izgalmas megújítás történt az elmúlt másfél évben. Orbán szerint az ország a gazdasági összeomlás szélén állt, de azóta ezt megfordították. Miközben felszámolták a paramilitáris szervezeteket is. Az átszervezés azonban a lobbicsoportok megsértésével járt. Hangsúlyozta, "ilyen mértékű és tempójú átalakítás mellett természetes, hogy viták is felmerülnek". A megszállt országok közül utoljára hoztunk új alkotmányt a "kommunista alaptörvény" helyett - tette hozzá. Szerinte eddig egyetlen kifogás sem támadt az új alkotmány szövegével szemben, csak az átmeneti rendelkezés közül ért kettőt kifogás. Magyarország pedig számít az Európai Parlament támogatására - zárta beszédét Orbán Viktor.
Sztálini eredetű volt az alkotmány
A magyar kormányfő felszólalását követően véget nem érő vita kezdődött az Európai Néppárt, a szocialista frakció, az Európai Liberálisok, valamint a zöldek között. Elsőként a konzervatívok véleményét Joseph Daul ismertette, aki szerint 2010-ben Orbánt megszavazták az állampolgárok, amivel felhatalmazást kapott a törvényhozásra. Megjegyezte, hogy Magyarország alkotmánya egyébként is sztálini eredetű volt. "Súlyos dolgokról beszélünk ma, a demokráciáról és az értékekről. Nagyon remélem, hogy Orbán Viktor bizonyítja, hogy ezeket az elveket tiszteletben tartja" - fogalmazott.
Hannes Swoboda, az Európai Szocialisták nevében elmondta, a bizottság kicsit aktívabban is foglalkozhatott volna a magyarok kérdésével, a kifogásolt törvények ugyanis nagyon lényegesek. "Nem egyes törvényeket, hanem a szellemiséget bíráljuk. Ön csak a hatalmat akarja gyakorolni, ami a szerződéssel szembe megy" - mutatott rá Swoboda.
Guy Verhofstadt, az Európai Liberálisok frakcióvezetője szerint az IMF, az amerikai kormány, a Velencei Bizottság, az Amnesty International és más civil szervezetek is bírálták az intézkedéseket. "Azt mondani tehát, hogy nincs gond Magyarországon, eléggé meglepő". A politikus felvetette, hogy az uniós szerződés hetedik cikkeje is veszélyben van, miszerint fennáll annak kockázata, hogy súlyosan megsértik a európai értékeket.
Daniel Cohn-Bendit, a zöldek nevében kifejtette, szinte minden európai újságban megjelent a "magyar probléma", miközben az itt ülő jobboldaliak ezt tagadják. A frakcióvezető Orbán beszédét idézve, miszerint az országnak sztálini alkotmánya volt, elmondta: annak idején egy ilyen országot vettünk fel az unióba, "tehát őrültek vagyunk". Cohn-Bendit említést tett Dörner György Új Színházas kinevezéséről is, amivel kapcsolatban leszögezte, hogy ez az antiszemitizmus rehabilitálása. A vezető javasolta, hogy az EU állítson fel bizottságot, amely kivizsgálja, hogy Magyarországgal szemben eljárást kell-e indítani a hetedik cikkely alapján.
A zsidóknak nem kell félniük
A frakcióvezetőket követően felszólalt Bokros Lajos, aki kettős válságról beszélt, valamint Morvai Krisztina is. Az egykori jogvédő beszédében azt hangsúlyozta, hogy önmaga miatt omlik össze az Európai Unió. A felszólalások egyhangúságát Szájer József fideszes képviselő törte meg, amikor kijelentette, "Magyarország demokrácia, a zsidóknak nem kell félniük, a kormány betartja az unió szabályait".
Ezt követően néppárti képviselők szólaltak fel sorban Orbán politikájának védelmében. Jacek Kurski szerint sajnálatos az, aminek tanúi vagyunk, az alapítók a sírjukban forognak, mert az unió beavatkozik a független államok ügyeibe. Orbán nem tett mást, mint adókat vezetett be, mert hazáját tönkretették a multik, emiatt pedig a baloldal részéről totális támadás alá került.
Alexander Graf Lambsdorff liberális képviselő azzal élcelődőtt, "nincs kételye afelől, hogy mindenki elkötelezett a demokrácia mellett, de az azért sok, hogy Szájer József felesége magas pozícióba kerülhet". Szájer ezt határozottan visszautasította, mondván, párja bírói teljesítménye miatt került pozícióba.
Néhány felszólaló arra panaszkodott, hogy ideológiai vita zajlik a konkrét kérdések tárgyalása helyett.
Olvassák el az alkotmányt
Orbán Viktor záróbeszédében kifejtette, idő hiányában nem tud válaszolni minden felmerült aggályra, de azt javasolja mindenkinek, hogy "olvassák el az alkotmányt". A kormányfő ezután Robert Schuman francia kereszténydemokrata politikust idézte, aki szerint "Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz". Európát a kultúrája teszi európaivá, jó szándékot kell feltételeznünk - fogalmazott. Hozzátette, a mai vitában sokszor nem konkrét tényeket, hanem dühöt és alaptalan vádakat kapott, ezek pedig nem méltóak Európához, mert a pártpolitikai düh vezérli ezeket. "Magyarország a szabadságharcosok földje volt, és az is marad. Kérem jöjjenek Magyarországra, ismerjék meg a magyar népet" - zárta beszédét a miniszterelnök.
Végül az Európai Bizottság nevében felszólalt Viviane Reding uniós biztos asszony, aki elmondta, hosszú vitát folytattak a magyar és az európai helyzetről is. Különböző vélemények voltak, de egy ponton egyetértünk: a magyar törvénykezés összhangban legyen az európai értékekkel. Hozzátette, három eljárás indul Magyarország ellen, és egy figyelmeztetési levél az igazságszolgáltatás függetlenségéről. "Le fogunk ülni mindannyian, meg fogjuk vitatni ezeket a kérdéseket" - fűzte hozzá.
Nem betegség liberálisnak lenni
Az Európai Bizottság vezetői után Martin Schulz egy gondolat erejéig kilépett a levezető elnök szerepéből, amikor kifejtette, katolikusként azt szeretné mondani, hogy Európa pluralista, és ha nem marad az, akkor kudarcot vall.
Hannes Swoboda örömét fejezte ki, hogy Orbán miniszterelnök úr legalább részben elismerte hibáit. Magyarország egy fontos ország, nem szabad lebecsülni az ország jelentőségét - fogalmazott.
Verhofstadt Orbán egy korábbi kijelentésére reagálva azt mondta, nem hiszi, hogy liberálisnak lenni betegség. "Maga is az volt, mielőtt még nacionalista lett volna" - utalt a magyar kormányfő múltjára.
Végül a zöldek vezetője, Daniel Cohn-Bendit szúrt oda Orbánnak: "tudom mit fog mondani otthon, kiosztottam megint pár kokit". Hozzátette, a modern államokban a kereszténység fontos lehet, de egy modern állam nem épülhet egyetlen vallásra.
Szerző: Klopfstein-László Kornél | egyéb írások a szerzőtől » |
STOP
címkék
Orbán-kormány, IMF, EU, Európai Bizottság, kötelezettségi eljárása rovat további hírei
Csepeli kettős gyilkosság: Strasbourgban tett panaszt a másodrendű vádlott
Komoly áremelés a horvát autópályákon
A román vasút nem viszi el Nyirő József hamvait
Morbid: kigyulladt egy holttest a hullaházban
Orbán gratulált a demokraták legyőzőjének
Millió dolláros parkolóhely
A britek fele támogatná Nagy-Britannia kilépését az EU-ból
