Csak ma zárult le a karácsonyi ünnepkör
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiwcímlapsztori
Még a lex Klubrádió után is a kritikusok elfogultságát emlegetik?
A családoknak újabb csapást kell elviselniük
1/10
A keresztény ünnepi kalendáriumban e hónap kiemelkedő napjai közé tartozik február 2., gyertyaszentelő Boldogasszony, másként Mária tisztulása. A mai nappal zárul le a karácsonyi ünnepkör, eltávolítják a jászolágyat. Ennek a tavaszkezdő napnak fontos szerepe van a zsidó és a keresztény mitológiában is, hiszen jelképesen a megújuló és újrakezdhető világ szimbólumait találjuk bennük.
A katolikus templomokban a nagymise előtt ezen a napon zöld gyertyát szentelnek, mivel ez a szín mindig a megtisztulás gondolatával társult. Ez jelképezi az asszonyi termékenységet és a megújuló élet ki nem oltható lángjait. A szentelt gyertya egyike a legrégebbi hazai szentelményeknek.
A magyar középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd ennél a tűznél szentelték meg a gyertyát, amit aztán a későbbi századokban is gondosan őriztek a sublótban és a ládafiában, vagy a szentképek rámái mögé erősítetve. Régen minden katolikus falusi házban volt szentelt gyertya, aminek nagy szerepet tulajdonítottak az emberi élet során, a bölcsőtől a koporsóig. Gyakran vihar idején gyújtották meg, védelmező céllal. De égett, ha beteg volt a családban, befalazták az új ház falába, a haldokló kezébe is ezt adták. A gyerekágyas anya szobájában is ez égett éjjel-nappal, egészen a keresztelőig, "nehogy a pogánykát a gonoszok kicseréljék".
Franciaországban hagyomány szerint Gyertyaszentelőkor palacsintát sütnek, sütés közben aranyat tartva bal kezükben, hogy gazdagságban és jólétben éljenek egész évben...
Forrás: STOP/szoboszlokepeskonyve |
STOP
A katolikus templomokban a nagymise előtt ezen a napon zöld gyertyát szentelnek, mivel ez a szín mindig a megtisztulás gondolatával társult. Ez jelképezi az asszonyi termékenységet és a megújuló élet ki nem oltható lángjait. A szentelt gyertya egyike a legrégebbi hazai szentelményeknek.
A magyar középkorban ezen a napon először a tüzet áldották meg, majd ennél a tűznél szentelték meg a gyertyát, amit aztán a későbbi századokban is gondosan őriztek a sublótban és a ládafiában, vagy a szentképek rámái mögé erősítetve. Régen minden katolikus falusi házban volt szentelt gyertya, aminek nagy szerepet tulajdonítottak az emberi élet során, a bölcsőtől a koporsóig. Gyakran vihar idején gyújtották meg, védelmező céllal. De égett, ha beteg volt a családban, befalazták az új ház falába, a haldokló kezébe is ezt adták. A gyerekágyas anya szobájában is ez égett éjjel-nappal, egészen a keresztelőig, "nehogy a pogánykát a gonoszok kicseréljék".
Franciaországban hagyomány szerint Gyertyaszentelőkor palacsintát sütnek, sütés közben aranyat tartva bal kezükben, hogy gazdagságban és jólétben éljenek egész évben...
Forrás: STOP/szoboszlokepeskonyve |
STOP
a rovat további hírei
Elődje Huszti Péterrel együtt távozott - megvan az új színházigazgató
Eszter-est az Akváriumban
Pártállami hisztéria a legendás Marat/Sade-előadás körül - részletek
Botrányba fulladt szembesítés: kedves zsidó vagy tetves zsidó?
Szombathelyi színház: Jordán Tamás pályázatát támogatta a szakmai bizottság
Őrületes hip-hop és rap a Pannónia Fesztiválon!
Adele tarolt a Billboard gálán
