A tudósok elképedtek: nem steril a "szerelemgyerek"
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
Orbán-idézettel győzködik Tarlóst: meg lehet menteni a parti fákat?
Ki lesz a királynő? - Megvan a tizenhat legszebb döntős
1/10
A bohócvirág új faját fedezték fel Skóciában, amely két idegen növény hibridjeként jött világra. A "szerelemgyerek" különlegessége, hogy a hibridek túlnyomó többségétől eltérően nem steril, hanem egy ritka genetikai duplázódásnak köszönhetően megőrizte termékenységét.
Ritkán fedezünk fel újonnan kifejlődött fajt - hangsúlyozta Mario Vallejo-Marin, aki akkor bukkant rá a szép sárga virágra, amikor tavaly nyáron családjával Dél-Skóciában sétált.
Bár sok új növényfaj keletkezhet így, kevésnek vagyunk szemtanúi a vad növények között - mutatott rá Vallejo-Marin, aki a Stirlingi Egyetem kutatója. A növényhibrideknek jellemzően páratlan számú kromoszómája van, ami alkalmatlanná teszi őket a reprodukcióra. Ez a növény azonban meglepő módon megkétszerezte teljes genomját.
"Véletlen események sora" vezethetett az új fajhoz, a kifejlődés lépéseit a kutató részletesen tanulmányozni kívánja. Az evolúciós folyamat megismerése segíthet megérteni azt is, hogy miként alakult ki például a búza, a gyapot vagy a dohány, amelyek sok ezer éve hasonló úton alakulhattak ki.
Az új faj a Mimulus peregrines avagy a "vándor" nevet kapta. Különlegessége, hogy a többi bohócvirágtól (Mimulus fajok) eltérő nagyságú a genetikai állománya és egyetlen más változattal sem kereszteződik - idézte a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.
Az új faj szülőegyedei az 1800-as években érkezhettek Skóciába az Egyesült Államok nyugati részéből és a dél-amerikai Andok-hegységből. Az utódfaj legfeljebb 140 éve alakulhatott ki, de legnagyobb valószínűséggel csak néhány évtizede - tette hozzá a szakember.
Forrás: MTI |
STOP
Ritkán fedezünk fel újonnan kifejlődött fajt - hangsúlyozta Mario Vallejo-Marin, aki akkor bukkant rá a szép sárga virágra, amikor tavaly nyáron családjával Dél-Skóciában sétált.
Bár sok új növényfaj keletkezhet így, kevésnek vagyunk szemtanúi a vad növények között - mutatott rá Vallejo-Marin, aki a Stirlingi Egyetem kutatója. A növényhibrideknek jellemzően páratlan számú kromoszómája van, ami alkalmatlanná teszi őket a reprodukcióra. Ez a növény azonban meglepő módon megkétszerezte teljes genomját.
"Véletlen események sora" vezethetett az új fajhoz, a kifejlődés lépéseit a kutató részletesen tanulmányozni kívánja. Az evolúciós folyamat megismerése segíthet megérteni azt is, hogy miként alakult ki például a búza, a gyapot vagy a dohány, amelyek sok ezer éve hasonló úton alakulhattak ki.
Az új faj a Mimulus peregrines avagy a "vándor" nevet kapta. Különlegessége, hogy a többi bohócvirágtól (Mimulus fajok) eltérő nagyságú a genetikai állománya és egyetlen más változattal sem kereszteződik - idézte a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portál.
Az új faj szülőegyedei az 1800-as években érkezhettek Skóciába az Egyesült Államok nyugati részéből és a dél-amerikai Andok-hegységből. Az utódfaj legfeljebb 140 éve alakulhatott ki, de legnagyobb valószínűséggel csak néhány évtizede - tette hozzá a szakember.
Forrás: MTI |
STOP
címkék
bohócvirága rovat további hírei
A kicsik pusmogtak és szuszogtak - brit tudósok megfejtették a rejtélyt
A dualizmus korának óriása előtt tisztelegnek
Floridában látták a jeti rokonát? Videó
Az egereknek most sokkal jobb
Zsiráftehén érkezett a veszprémi állatkertbe
Ilyen lehet a pokol - több kilométer hosszan nyílt meg a föld
Lombkorona-figyelő torony épül a Bükkben
