Fekete volt a szárnyas dínó?
nyomtat
elküld
Facebook
Twitter
LinkedIn
Google+
FourSquare
Iwiw
címlapsztori
1/10
Az Archaeopteryx fekete tollazattal büszkélkedett - állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatairól a Nature Communications online kiadásában jelentetett meg tanulmányt.
Az Archaeopteryx 150 millió éves fosszíliáit 1861-ben fedezték fel Németországban. A 150 évvel ezelőtti felfedezése óta a tudósok azon vitáznak, hogy a szárnyas dinoszaurusz vajon a hiányzó láncszemet képviseli-e a madarak evolúciójában. A legtöbb vitát az Archaeopteryx szárnyai váltották ki, s az, hogy képes volt-e a szárnyas dinoszaurusz repülni - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A nemzetközi kutatócsoport az amerikai Brown Egyetem tudósaival az élen szkennelő elektronmikroszkóp segítségével vizsgálták a holló méretű dinoszaurusz tollazatát, s azt fedezték fel, hogy fedőtollakról van szó. Sikerült a fosszílizálódott tollakban több száz melanoszómát, a pigmenssejtek (melanociták) plazmájában lévő hólyagocskát is észlelni, amelyek a festékanyagot, a melanint tárolják.
A kutatócsoport megmérte a melanoszómák hosszát és szélességét, előbbi 1 mikron (a milliméter ezredrésze), utóbbi pedig 250 nanométer (1 nanométer a milliméter milliomod része) volt. Hogy megállapítsák, milyen színű festéket tároltak a hólyagocskák, a kutatók az Archaeopteryx melanoszómáinak alakját 87 ma élő madárfaj "festéktárolóival" vetették egybe. A vizsgált madárfajok tollazata fekete, szürke, barna volt. De a pingvinek tollai is szerepeltek a kutatásban, amelyek szokatlan nagy melanoszómákat tartalmaznak.
"Kilencvenöt százalékos biztonsággal kijelenthetjük, hogy a szárnyas dinoszaurusz tollazata fekete volt" - hangsúlyozta Ryan Carney,a Brown Egyetem evolúciós biológusa.
Az nem világos, hogy mire szolgált a pigmens. Az Archaeopteryx szárnytollazatának fekete színe a testhőmérséklet szabályozását segíthette elő, de szolgálhatta az álcázást, vagy a párválasztásban lehetett szerepe. Előfordulhatott azonban, hogy a tollazat repüléshez szükséges strukturális szilárdságát biztosították a melanoszómák.
"Nem állíthatjuk bizton, hogy az Archaeopteryx tudott repülni, viszont a jelenkori madaraknál a melanoszómák a szárnytollazatot védik a repüléskor fellépő abráziótól (felületkoptató hatástól). Ezért a szárnytollak, s különösen a végük általában pigmentált" - emelte ki Ryan Carney.
|
STOP
Az Archaeopteryx 150 millió éves fosszíliáit 1861-ben fedezték fel Németországban. A 150 évvel ezelőtti felfedezése óta a tudósok azon vitáznak, hogy a szárnyas dinoszaurusz vajon a hiányzó láncszemet képviseli-e a madarak evolúciójában. A legtöbb vitát az Archaeopteryx szárnyai váltották ki, s az, hogy képes volt-e a szárnyas dinoszaurusz repülni - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A nemzetközi kutatócsoport az amerikai Brown Egyetem tudósaival az élen szkennelő elektronmikroszkóp segítségével vizsgálták a holló méretű dinoszaurusz tollazatát, s azt fedezték fel, hogy fedőtollakról van szó. Sikerült a fosszílizálódott tollakban több száz melanoszómát, a pigmenssejtek (melanociták) plazmájában lévő hólyagocskát is észlelni, amelyek a festékanyagot, a melanint tárolják.
A kutatócsoport megmérte a melanoszómák hosszát és szélességét, előbbi 1 mikron (a milliméter ezredrésze), utóbbi pedig 250 nanométer (1 nanométer a milliméter milliomod része) volt. Hogy megállapítsák, milyen színű festéket tároltak a hólyagocskák, a kutatók az Archaeopteryx melanoszómáinak alakját 87 ma élő madárfaj "festéktárolóival" vetették egybe. A vizsgált madárfajok tollazata fekete, szürke, barna volt. De a pingvinek tollai is szerepeltek a kutatásban, amelyek szokatlan nagy melanoszómákat tartalmaznak.
"Kilencvenöt százalékos biztonsággal kijelenthetjük, hogy a szárnyas dinoszaurusz tollazata fekete volt" - hangsúlyozta Ryan Carney,a Brown Egyetem evolúciós biológusa.
Az nem világos, hogy mire szolgált a pigmens. Az Archaeopteryx szárnytollazatának fekete színe a testhőmérséklet szabályozását segíthette elő, de szolgálhatta az álcázást, vagy a párválasztásban lehetett szerepe. Előfordulhatott azonban, hogy a tollazat repüléshez szükséges strukturális szilárdságát biztosították a melanoszómák.
"Nem állíthatjuk bizton, hogy az Archaeopteryx tudott repülni, viszont a jelenkori madaraknál a melanoszómák a szárnytollazatot védik a repüléskor fellépő abráziótól (felületkoptató hatástól). Ezért a szárnytollak, s különösen a végük általában pigmentált" - emelte ki Ryan Carney.
|
STOP
a rovat további hírei
Mintha fekete lyuk nyílt volna a Földön - gigászi bizarr örvényt fotóztak az űrből
A muslicák megbánnák, ha nem piálnának
Halott apáca rémisztő szelleme kísértett fényes nappal? Fotó!
A világ legnagyobb fogazott szárnyas gyíkját azonosították
A tejivás javítja a memóriát is
Már a harmincasoknak is kophat
Réges rég kipusztult lény tért vissza a halálból? Elképesztő észlelések!
