2014. április 24. csütörtök | 17. HÉT | 114. NAP | 18:07 | DEBÓRA, GYÖRGY

Budaházyt az a bíró mentette fel, aki a Ságvári-ügyben leszerepelt

2012. június 29. | 19:10
A Kúria ezen a héten felmentette Budaházy Györgyöt az ellene folyó bírósági ügyek egyikében. Kónya István bíró megváltoztatta azt az ítéletet, amely bűnösnek mondta ki a terheltet az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete bűntettében, é.s felfüggesztett börtönt is kiszabott.

A Kúrián elhangzottakról, az ítélet indokolásáról beszámolt a sajtó. Budaházyt az ügyészség 2006 szeptembere és 2007 tavasza közti tevékenysége miatt vádolta meg, a vádiratban akkori nyilvános szövegeivel támasztották alá, hogy milyen célokat tűzött ki, milyen eszközök alkalmazására buzdította azokat, akik követték (ezúttal erről az ügyről született ítélet, de egy egy külön perben ítélkeznek Budaházyról és társairól, politikusok elleni molotov-koktélos és egyéb fizikai támadások szervezésének vádjával).

Budaházyt Szikinger István védte - aki a Kúria előtt egyébként azt is képes volt fejtegetni, hog "Budaházytól idegen az erőszak". Tényleg, mi kérünk elnézést, hogy eddig nem asszociáltunk Mahatma Gandhira errről a hazai kiválóságról.

Amikor Budaházyt másodfokon is elítélték, nem kisebb "demokrata" fordult felülvizsgálatért a Kúriához, mint Gaudi-Nagy Tamás jobbikos jogász. A magyar ultrajobb régi módszerét vetette be: minden ismert körülménytől elszakítva, a vádlott tevékenységének egészéből kiszakítva próbálta meg elérni, hogy a bíróság tettesse magát vaknak, és mentse fel Budaházyt. (Gaudi-Nagy ugyanezzel próbálkozott a gárda feloszlatásának perében is. A gárdista alakulatok tevékenységét egyfajta sétálásnak, az egyenruhás egységeket pedig hasonló divatot kedvelő civileknek próbálta beállítani, ügyfelei "szabadságjogát" képviselve, jogukat mások megfélemlítésére. Gaudi-Nagy akkor emberére talált az első- és mádosfokon ítélkező bíróban is. Azok a bírák a gárda és alapítói tevékenységének egészét vették figyelembe, hajlandónak bizonyultak a teljes ügy mérlegelésére. Fel is oszlatták a szélsőjobboldali gyűlölet-gárdát.)

Kónya István bíróval Budaházynak, Gaudi-Nagynak és Szikingernek szerencséje volt. Már akkor pezsgőt bonthattak, amikor kiderült, hogy ő tárgyalja a Kúriánál az ügyet.

Ez a bíró 2006-ban vált hírhedtté, amikor a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának tanácsát vezetve a Ságvári Endre meggyilkolásával hamisan megvádolt és halálra ítélt csendőrt - egészen elképesztő indoklással - mentette fel. Az ítéletet indokolva Kónya ugyanis nem átallotta azt állítani, hogy az 1944 júliusában letartóztatási paranccsal érkező csendőrök "szabályszerű", "törvényes" cselekményt hajtottak végre, az ellenük fegyvert használó antifasiszta ellenálló pedig "nem volt jogos védelmi helyzetben".

Kónya István a demokratikus köztársaság
igazságszolgáltatásának csúcs-szervét képviselve 2006-ban utólag jogállamnak minősítette a náci megszállás után is helyén maradó magyar államapparátust. Jogtalannak ítélte az ellenállást az addigra több mint négyszázezer állampolgárát kirabló, bevagonírozó, halálba küldő állammal szemben, az értelmetlen, véres háborút a nácik oldalán, saját népével szemben folytató magyar állammal szemben.

A felháborodás nem ismert határokat. Senki nem vonta kétségbe Kónya István jogát arra, hogy felmentse egy 1959-es koncepciós per áldozatát, de azt, amit ezzel együtt kimondott, és megfellebbezhetetlen ítéletével üzent a magyar közvéleménynek, döbbent, keserű, felháborodott publicisztikák sora utasította vissza. Sokan mondták ki akkor: az a 2006-os ítélet jelentős lépés volt a magyar jogállam lebontásában, és szembefordulást jelentett a nácizmus újraéledését kizáró, második világháború után kialakult európai és világrenddel.

Gondolhatnánk, hogy Kónya István bírót és az általa képviselt szellemi irányzatot ezek után elsöpörte a demokratikus közvélemény haragja. Senkit nem lep meg, hogy nem ez történt. Az 1945 előtti bűnöket mentegető irányzat ma már kétharmados többség birtokában szabja át a magyar politika, jogi berendezkedést. Kónya István pedig a Kúria büntetőkollégiumának vezetőjeként értelmezi a sajtónak az új Btk-t -. és mint látjuk, ha szükség van segítségére, a Budaházy-félék és Gaudi-Nagy-félék is számíthatnak rá. Budaházyt felmentő ítéletének bírálatában úgy okoskodott, "semmiféle tett" nem volt a vádlott 2006-2007-es szavai mögött. Ezt a jogászi magatartást hívják "jogpozitivista farkasvakságnak."

A jogállam, a demokrácia maradék hívei már régóta aggódnak, és aggódhatnak is. Újabb és újabb lépéseket teszünk a szakadék felé.


Szerző: Tamás Tibor   |  egyéb írások a szerzőtől »   |   STOP


A Vélemény rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A STOP fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.

címkék
Budaházy György, bíróság


a rovat további hírei
Újra spammel Orbán Viktor Mert hová tűntek a népszokások faluról? A kötelezően választható Fideszország A rothschildozó KDNP-s pálfordulása Idegenlelkűek és biodíszletek szevasztok! Fidesz: hátsó sor előre! Hány deka parizert ér a demokrácia?
címlap »
fotó, videó »
Csillag Lilla horoszkópja »
Sztárklikk »
Több mint TestŐr »
STOP friss Több friss hír »
STOPlista
1/5
CHF / HUF
252.74

szavazás
A várakozásainak megfelelően telt a húsvét?
Igen Nem
címkefelhő
kövesse a STOP-ot
a facebookon
Fotó: metart
Mutatom az utat a gyönyör felé - Fotók 18+
Aurora nem indít be forradalmat, legfeljebb csak a fantáziádat.
Fotó: femjoy
Szex az árnyékban - Fotók 18+
Carisha nem szeret a szabadban szexelni, csak nem szeret a napra menni.
Fotó: desire
Alulról szagolnád az ibolyám - Fotók 18+
Roxanne úgy gondolta, az üvegasztalon jobban érvényesül.