Janus-kormány

Az elmúlt napokban két alkalommal is rácsodálkozhatott Európa és a világ az itthon már rutingyakorlatként művelt fideszes kettős beszédre. Előbb a magyar miniszterelnök-helyettes élt át nehéz perceket emiatt, utóbb főnöke kínos kijelentése mögül hátrált ki pártja. Mélyponton a kormányzati kommunikáció.

Janus a római mitológiában az átjárások (iani) és kapuk (ianuae), így a be- és kijárás, a kezdet és vég védőszelleme. A Janus-arcú megnevezést gyakran használják a kettősségre, a kétszínűségre.

A Fidesz politizálásáról jó ideje már az egykor népszerű, idegen nyelv tanulását és gyakorlását segítő Janus-könyvek jutnak az eszembe. Adott mű szövege a könyv páros oldalain magyarul, míg a páratlanokon valamilyen idegen nyelven volt olvasható. Ez a kétarcúság persze látszólagos, hisz a többnyire klasszikus próza kiváló műfordítók tolmácsolásában jelent meg, és kisebb fordítói finomságokat leszámítva tartalmilag megfelelt egymásnak a két nyelven leírt szöveg.

A jelenlegi magyar kormánypárt (a farvizén hajókázó jelentéktelen ideológiai pártszerűséget most hagyjuk) már kormánypártisága előtt híres volt kettős beszédéről. Felkentjei - élünkön vezérükkel - mást mondtak az ország és a világ dolgairól itthon, elsősorban baráti közönségük előtt, és mást külföldön. Bár a WikiLeaks által kiszivárogtatott dokumentum szerint Orbán 2006-ban arra kérte a külföldi újságírókat, ne arra figyeljenek, amit mond, hanem majd arra, amit cselekszik ("hagyják figyelmen kívül, amit mondok"), valójában csak az elmúlt hetekben szembesült Európa és a világ kormányzati politikusaink kétarcúságával.

Néhány napja az Európai Bizottság alelnöke, Neelie Kroes digitális- és médiaügyi EU-biztos volt kénytelen konstatálni, hogy Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettes egészen máshogy beszélt az Európai Parlament plenáris ülésén, mint korábban a biztos dolgozószobájában, négyszemközt. Valószínűleg Navracsics is meglepődött, hogy a holland biztos szembesítette korábbi kijelentéseivel (itthon nincs hozzászokva), és elvárta tőle, hogy szavait ismételje meg a nyilvánosság előtt is. Nem tette meg.

Úgy tűnik, a magyar politikus nem hallott még róla, hogy a gentlemen's agreement, vagyis úri becsületszó sokszor fontosabb, mint az írott szerződés. Valószínűleg hallott, de főnöke iránti lojalitása erősebb, minthogy úriemberként tekintsen rá Európa és a világ. Persze a négyszemközti kijelentések éppoly nehezen számon kérhetők, mint az, hogy egy ország valóban az írott jogszabályok szellemében működik-e vagy sem. Nem véletlen, hogy Neelie Kroes jogi kozmetikázások helyett épp a demokrácia íratlan szabályainak magyarországi betartatására próbálja irányítani az Orbán-kormány és az európai közösség figyelmét.

Az idézett brüsszeli intermezzóval csaknem egy időben a Fidesz egri frakcióüléséről kiszivárgott hír szerint Orbán Viktor miniszterelnök az amerikai hírcsatornát, a CNN-t is megemlítette az ellene állítólag indított decemberi puccskísérlet egyik szereplőjeként. Mélyen elgondolkodtató az ügyben, hogy egészen addig, míg a kormánypárt teljes mellszélességgel cáfolni nem kezdte a vélelmezett kijelentést, a közvélemény jelentős hányada elhitte az orbáni állítást. Vagyis tömegek fogadták el kész tényként, hogy a magyar kormányfő olyan súllyal bíró európai politikus, akinek megpuccsolásáról a világ legnagyobb hírgyára sem maradhat le.

Nem az a fő kérdés tehát, hogy Orbán mondta vagy sem az ominózus mondatot a CNN szerepéről (persze az sem mellékes), hanem hogy a magyar miniszterelnök bármily bornírt kijelentése százezrek számára bír feltétel nélküli igazságtartalommal. Ezt feltehetően maga az érintett is pontosan tudja, ahogy érdekei kívánják, használja is ebbéli képességét. Csakhogy a kétharmaddal fertőzött miniszterelnök már jó ideje nincs a józan helyzetértékelés birtokában, egyszerűen képtelen fölmérni szavai súlyát, azok várható következményeit. Egyelőre még vannak környezetében olyanok, akiknél megszólal a vészcsengő, és viszonylag gyorsan korrigálják főnökük mondandóját.

Mi lesz, ha egyszer magára hagyják kijelentéseivel az embert, aki még sohasem hazudott?

Szerző: Bencsik Gyula   |  egyéb írások a szerzőtől »   |   STOP

A Vélemény rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A STOP fenntartja magának a kéziratok rövidítésének és szerkesztésének jogát.

Navracsics Tibor, Orbán Viktor, CNN, kommunikáció

Orbán a kegyencekkel erős, de egy kis rádiótól fél Brit tudósok felfedezték a hülyeséggént Magyarországon! Tévedések végjátéka - miről is szól a listabotrány? Orbán Viktor esete az országot felzabáló kisgömböcökkel Győzelem napja vagy csak fegyverszünet? Úristen! Érseki elveket emleget az egri képviselő asszony A "kultúros" fideszes, aki nem ismeri Székhelyi Józsefet